Visszalépés a jogállamiság és az alapvető jogok területén
Törökország konfrontatív és ellenséges külpolitikát folytat
A képviselők az örmény népirtás elismerésére ösztönzik Törökországot
Az Unió és Törökország közötti kapcsolat olyan mértékben megromlott, hogy Brüsszelnek alapvetően át kell azt értékelnie, fogalmaznak a képviselők egy szerdán elfogadott jelentésben.
A török kormány az elmúlt évek folyamán egyre távolodott az uniós értékektől és normáktól. Ennek eredményeképpen a két fél közötti kapcsolatok történelmi mélypontra jutottak, figyelmeztetnek a képviselők, akiket különösen a török jogállamiság állapota és az alapvető jogok helyzete aggaszt.
A szerdán elfogadott állásfoglalásban a képviselők hangsúlyozzák: ha Törökország nem változtat irányt, akkor a Bizottságnak hivatalosan is a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését kellene javasolnia.
Kiugróan koncentrált hatalom
A képviselők a visszalépést jelentő intézményi reformokat bírálva riasztónak találják, hogy nem független az igazságszolgáltatás, hogy megszilárdult „az elnöki rendszer tekintélyelvű értelmezés[e]” és hogy „a hatalom továbbra is kiugró mértékben az elnökség kezében koncentrálódik”. A Parlament felszólítja az illetékes török szerveket, hogy azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon az összes jogvédőt, újságírót, ügyvédet, egyetemi tanárt és mindenki mást, akit megalapozatlan vádak alapján tartanak fogva.
A képviselőket Törökország többek között az EU-val és tagállamaival, különösen Görögországgal és Ciprussal szemben megnyilvánuló, konfrontatív és ellenséges külpolitikája is aggasztja. A Parlament emellett bírálja Ankara szíriai, líbiai és hegyi-karabahi beavatkozásait, amelyek következetesen ütköztek az Unió külpolitikai céljaival. A képviselők emellett megismétlik: Törökországnak el kellene ismernie az örmény népirtást, amely utat nyithatna a török és az örmény nép megbékélése felé.
Támogatni kell a szír menekülteket
A képviselők ugyanakkor megállapítják, hogy Törökország kulcsszerepet játszik tágabb környezete stabilitásának biztosításában, és elismerik az uniós diplomácia hatékony párbeszéd kialakítására irányuló erőfeszítéseit.
A jelentésben emlékeztetnek rá: Törökország csaknem négy millió menekült, közülük közel 3,6 millió szír vendéglátójaként továbbra is fontos szerepet tölt be a menekültkérdés kezelésében. A Parlament elismeri a török erőfeszítéseket, és kéri az Uniót, hogy továbbra is biztosítsa a szír menekülteknek és az őket vendégül látó török közösségeknek szükséges támogatást. A Parlament ugyanakkor hangsúlyozza: elfogadhatatlan, ha a bevándorlókat és a menekülteket politikai befolyásszerzés és a zsarolás céljára használják.
A képviselők végül kiemelik: Törökországban még mindig színes és aktív civil társadalom működik, amely a kormány hatalmának egyik utolsó korlátját jelenti. Ezért arra biztatják a Bizottságot, hogy az továbbra is biztosítson anyagi támogatást a török civil társadalomnak.
A jelentéstevő szerint
„Valószínűleg ez a törökországi helyzetről készült eddigi legkeményebb hangvételű jelentés. Tükrözi mindazt, ami az elmúlt két évben sajnos az országban történt, különösen az Unió és tagállamaival fenntartott kapcsolatok, illetve az emberi jogok és a jogállamiság terén – ez utóbbiak jelentik a legnagyobb problémát a Parlament szemszögéből. Bízunk benne, hogy Törökországban határozott irányváltás következik be, és a közelmúltban elhangzott bíztató kijelentéseket konkrét lépések követik. Arra bíztatjuk a többi uniós intézményt, hogy a Törökország iránt tanúsított jóindulatot a demokratikus reformok megvalósultától tegyék függővé” – mondta Nacho Sánchez Amor (S&D, Spanyolország).
A vitában nem szólalt fel magyar képviselő.
A jelentést 480 szavazattal, 64 ellenszavazat és 150 tartózkodás mellett fogadták el szerdán.
Forrás és további információk angolul: www.europarl.europa.eu