Zrínyi Miklós már a szigetvári ostrom előtt is vett részt komoly várvédelmi harcban. Ma már erről kevés szó esik, de akkoriban döntő fontosságú volt. Kevés olyan magyar várkapitányt ismerünk, aki több létfontosságú török várostrommal szemben védelmezett igazán jelenős magyar várat. Zrínyi Miklós ezen kevesek egyike volt.
1529-ben Zrínyi már részt vett Bécs védelmében. Az azonban még merőben más szituáció volt. Buda vára még a magyar király kezén volt, és föl sem merült, hogy a török tartósan berendezkedhet az ország közepén. Kétségtelen azonban, hogy Zrínyi Miklós az első komoly várvédelmi tapasztalatait a császárváros védelmében szerezte. Ez azonban a hazai viszonyokra csekély hatással bírt. Magyarországon egyetlen erőd sem volt Bécshez fogható, és az osztrák fővárost is csak nehezen, nagy veszteséggel sikerült megoltalmazni.
Gyaníthatóan az ostrom Zrínyi számára leginkább elvi jelentőséggel bírt; megmutatta, hogy felkészült és elszánt védelem kudarcra ítélheti a török ostromot.
1541-ben török kézre került az ország fővárosa, a következő években pedig a török megkezdte a hódoltság kiszélesítését, részben Buda stratégiai védelmének, részben pedig a további hódítások előkészítésének céljából.
Ilyen célokkal indult az 1543-as török hadjárat.
A török támadás gyászos eredményei kapcsán nem indokolatlan azt mondanunk, hogy voltaképpen ezzel a hadjárattal kezdődött Magyarországon a török Hódoltság igazi története.
2014-10-29