
A Kádár-rendszerben sokszor még a baráti országok diplomatáit is megfigyelték, de miután Törökország 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz, diplomatái különös figyelmet kaptak.
A Kádár-rendszerben sokszor még a baráti országok diplomatáit is megfigyelték, de miután Törökország 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz, diplomatái különös figyelemre tettek szert. A török nagykövetség ugyan többször székhelyet cserélt, mindenesetre 1974 előtt a Mártírok útja (ma: Margit körút) 43-45. szám alatt volt. 1974-ben az Úri utca 45-be, az úgynevezett Zwack-villába költözött a nagykövetség. Az Úri utcai török nagykövetséget a BM III/II. Csoportfőnökség (kémelhárítás) 3-c. alosztálya közel 15 éven át figyelte „71. sz. objektum” fedőnéven. A diplomatáknak semmilyen különösebb tevékenységet nem kellett végezniük ahhoz, hogy célkeresztbe kerüljenek. Miképp az 1981 nyarán érkezett Osman Başman nagykövet (a célszemély fedőneve: „Bárdos”) aktájának elején tisztázták, „mint NATO állam nagykövete, ellenséges tevékenységével potenciálisan számolni kell”.
A legelső diplomata, akinek anyaga az Úri utcai időszakot érinti, Ali Bayaz volt.
Ő 1972 áprilisában érkezett, attaséi beosztásban. Bayaz „Keszeg” fedőnéven volt célszemély, beszerezték fotóját, családi fotóját, Naphegy utcai lakását megfigyelték. „Keszegről” megállapították, hogy konspirált módon forint-átváltást végez, általában Bécsben – erről sofőrje, „Lőrinc” fedőnevű ügynök jelentett. Egy ponton túl viszont ezzel is felhagyott: „Az objektum pénzügyi ellátmányban történt változása után – a pénzt közvetlenül az MNB-nek küldik […] – nem tapasztaltuk a korábbi helyzethez hasonlóan azt, hogy a diplomaták illegális pénzátváltásokat végeznek.” 1976 májusában feleségével Siófokon nyaralt, ahol egy helyi ügynök, „Ildikó”, nyilván a hotel alkalmazottja, figyelte mozgásukat, ám a nyaralást a rossz időjárás miatt rövidre fogták. A célszemély távozásakor kénytelenek voltak megállapítani, hogy ellenséges tevékenységet nem végzett.
Ennél jóval több adatot jegyeztek fel Mehmet Fuat Kepenek nagykövetről (fn. „Futó”), aki 1972 decembere és 1975 áprilisa között képviselte hazáját Magyarországon.
Kepenek egyik első dolga volt érdeklődni a kormánynál, hogy eladó-e az Úri utcai követség, mivel azt ekkor nem a török állam birtokolta. „A követ megjegyezte, hogy talán nem is fognak ragaszkodni a Várhoz, hiszen a Hilton szálló megépítésével itt is megszűnik a csend és nyugalom, de mindenképpen szükségük van egy telekre, vagy épületre.” A nagykövet kiadta utasításba, hogy a magyar tolmácsnak – az állambiztonság ügynökének „Victor” fedőnéven – milyen lapokat kell szemléznie: Népszabadság, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszava, Magyarország, Tükör, illetve bármilyen releváns idegen nyelvű sajtó. A fő szempont: „A hazai események közül különösen figyelmet szentelnek a katonai vonatkozású eseményeknek, valamint a népgazdaságnak fejlődésével, elért eredményeivel kapcsolatos kérdéseknek.” Az ügynök jelentette, hogy „az újságokban tallózva szemébe ötlött a »Vértes« szó. Nyomban érdeklődni kezdett, nem-e a »Vértes 73« elnevezésű hadgyakorlatról van-e szó. A cikk nem arról szólt, de azért mondta, hogy fordítsam le. Ezután arról érdeklődött, hogy Szentendrén milyen katonai iskola van”.
Forrás: mandiner.hu