Törökország szellemi kulturális örökségei – Az ebru művészete

Az ebru az a hagyományos művészi technika, amikor színes mintákat szórnak szét ecset segítségével egy lapos tálba öntött olajos víz felszínén, majd ezt egy speciális eszköz segítségével motívumokká alakítják, és egy erre a célra készített papírlapra viszik fel. Évszázadok óta ezzel a technikával készülnek a könyvek illusztrációi és a kalligráfiák. Az ebru első formái a 13. században jelentek meg Közép-Ázsiában, és innen jutottak el Anatóliába. Az oszmán időszakban a török kalligráfusok és művészek új formákat hoztak létre és tökéletesítették a technikát.

Számos minta alakult ki az évszázadok során. Az ebru leggyakrabban használt színei a világoszöld, a piros és a sárga. A minták vagy motívumok között leggyakrabban virágokat, növényeket és a hold első negyedét is felfedezhetjük.

Az ebrutechnika művelői között vannak olyanok, akiknek ez a hivatásuk, mások csak hobbiból foglalkoznak vele, de mindannyiukra igaz, hogy a török kultúra és életstílus részének tekintik. Az ebruval foglalkozók a társadalom különböző rétegeiből származnak, különböző korúak, férfiak és nők is végzik ezt a tevékenységet, és az sem számít, hogy mely etnikumhoz tartoznak.

Az ebruművészek döntő szerepet játszanak abban, hogy a technikát továbbadják a fiatalabb generációnak. Feladatuk, hogy ismereteiket nemzedékről nemzedékre továbbítsák, főleg a tanítványaik számára. Az ebruhoz szükséges anyagokat és eszközöket maguk a művészek készítik, akik nemcsak az ismeretek átadásáért, hanem az anyagok és eszközök gyártásával kapcsolatos speciális ismeretek továbbadásáért is felelősek.

Az ebrut hagyományosan nem iskolai rendszerű gyakorlati képzésen, hanem egy-egy oktató által szervezett bemutató során oktatják. Az oktatás során nem csak a technikával ismerkednek meg a résztvevők, hanem a művészet filozófiai hátterét is elsajátítják. A tanulók általában megfigyelik, hogy mesterük hogy dolgozik, és ezek után megpróbálják utánozni őt. A képzés ezek után az anyagok és felszerelések ismertetésével és elkészítésével folytatódik. Az alapok elsajátítása egy teljesen kezdő számára legalább két évig tart. Ezek a tanfolyamok az utóbbi időben különösen a fiatal korosztály és a nők körében lettek népszerűek.

Azzal, hogy nők nagy számban vesznek részt ebru tanfolyamokon, ők is érzik, hogy fontos szerepet töltenek be a társadalomban. A résztvevő fiatalokban pedig erősíti a történelmi és kulturális örökségek fontosságát, ami hozzájárul a kultúrák közötti párbeszédhez, megerősíti a társadalmi kapcsolatokat.

A különböző földrajzi, kulturális, illetve egyéni tapasztalatok is formálják az ebrut. Mivel ez a művészet vizet (az élet forrása), a színek táncát (a csodálatos világ létrehozásának eszköze) és a művész érzéseit kapcsolja össze, így minden egyes alkotás egyedi és megismételhetetlen. Az ebru jellemzői lehetővé teszik a művészi rugalmasságot a technikák megválasztásában, amelyek révén kifejezhetőek a legbelső érzések, gondolatok és a kreativitás. Az ebruval készített alkotások a török kézműipar remekei, amelyekkel nemcsak könyvborítók és kalligráfiák, de üvegtárgyak és szuvenírek is díszíthetők.

Az ebru, vagyis a török márványozás művészete, 2014-ben került fel az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára.

Forrás: aregem.ktb.gov.tr

Kollár Kata – Türkinfo