Törökország mínuszos szemüveggel – Néhány gondolat a fociról, amúgy törökösen

Ebben a sorozatunkban közelebb hajolunk kicsit Törökországhoz, olyan szegleteibe is belenézve, amelyekről az útikönyvek mélyen hallgatnak. A Türkinfo szerkesztőségének tagjai közül néhányan itt élnek, többen rendszeres látogatói az országnak. Van köztünk olyan, aki álmaiban és emlékeiben tölt ott több időt, mint a valóságban. Egy azonban közös: mindannyiunknak van valamilyen megosztani való tapasztalata a török mentalitással, konyhával, szokásokkal – a keleti és nyugati régiókban egyaránt.

Első körben a török mentalitással foglalkozunk. Van elképzelésünk arról, milyenek a törökök, ugye? Hangosak, el tudnak adni bármit, aranyat, szőnyeget, bőrdzsekit, literszámra isszák a teát és szeretik a szép nőket… Ezek a szokásos sztereotípiák róluk. Írásainkban kicsit mélyebbre ásunk, megmutatjuk a hétköznapit, a különlegeset, a megéltet, az elképzeltet, hogy hogyan látjuk őket, hogyan kezeljük-viseljük szokásaikat, temperamentumukat…

Mínuszos szemüveget az orra, és olvasásra felkészülni, bir, iki, üç!

Néhány gondolat a fociról, amúgy törökösen

A foci itt létkérdés. A foci itt szimbólum, a foci a mindennap része, a foci olyan, mint a víz: éltet ad és felfrissít, szomjat olt és megtisztít. Az, hogy milyen csapatnak szurkolunk, mindennél fontosabb. Elképzelhetetlen, hogy valaki egyik csapatot se támogassa.

…A foci a minden, csecsemőkorunktól kezdve fociőrületben növünk fel. Kiskölyökként az utcán rúgjuk a bőrt, a foci itt még összehoz bennünket, suttyókat. A foci ugyanakkor véresen komoly, a foci nem játék. A focicsapat igenis szent dolog, a focicsapatért ölre tudunk menni. Igen, még a barátokkal is, ha a vérmérsékletünk éppen olyan. A focicsapatunk győzelme a mennyországba emel, ahonnan nehéz lekászálódni, a győzelem az győzelem, ki kell élvezni. A vereség feldühít, kő kövön nem marad, ha a csapat rosszul szerepel egy tétmeccsen. A foci szenvedélyessé tesz, faképnél hagy, a foci öl, butít és nyomorba dönt.

A fociért bármit megteszünk, hazaküldjük a pasinkat, barátnőnket, vagy összecsomagolva magunkkal visszük, hogy együtt szurkoljunk a meccsen. A foci párokat hozössze, a foci kapcsolatokat tesz tönkre. A foci válóok, a család focicsapata szent és sérthetetlen.

A foci az élet egyik fűszere, talán a sója, talán a borsa, a foci nélkül nem tökéletesek az ízek. A fociért mezbe bújunk, meccsre megyünk, TV elé ülünk, össznépi szurkolást szervezünk, együtt buzdítunk, iszunk, szotyizunk, őrjöngünk, ünnepelünk, káromkodunk, veszekedünk, lemondóan legyintünk, vicsorogva fújtatunk.

A foci ott van mindenhol, mellettünk szuszog, a foci itt létfontosságú, olyan, mint a víz, nincs élet nélküle…

K. Tengeri Dalma – Türkinfo