Törökország az oroszok pénzét szereti, és nem a putyini birodalmi politikát

Az orosz–ukrán háború február 24-ei eszkalációja óta sokat lehetett hallani az orosz–török „összeborulásról”. Törökország nem csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, amivel lehetővé tette azok egy részének kikerülését. De mégis milyen léptékről beszélünk, és hogyan célszerű értelmeznünk a török magatartást?

Először is fontos látni, hogy az ukrajnai háború nem hozott alapvető elmozdulást a török–orosz kapcsolatokban. A nyugati sajtóban nagy visszhangot kapott, hogy a két elnök augusztus 5-ei szocsi találkozóját követően bejelentették: Törökország orosz rubelben fog fizetni az Oroszországból importált földgáz egy részéért (hogy mekkora részéért, azt nyilvánosan nem közölték), valamint hogy kiterjesztik a Visa és MasterCard orosz „alternatívájának” tekinthető Mir kártyák, illetve a SWIFT fizetési üzenetküldő rendszer orosz helyettesítőjének szánt SPFS alkalmazásának lehetőségét.

Ezeknek az intézkedéseknek az alapjait azonban nem most fektették le. Ankara és Moszkva még 2019-ben írt alá megállapodást arról, hogy növelni akarják saját valutáik használatát a kétoldalú kereskedelemben, Törökországban pedig kiterjesztik az említett fizetési és bankkártyarendszert. Az İşbank volt az első török pénzintézet 2019 májusában, amely elfogadta a Mir kártyákat az ATM-jeiben és a PoS-termináljain. A fő motivációt a lépéshez az orosz turisták nagy száma adta: 2018-ban 5,8 millióan látogattak Törökországba, elsősorban az ő kényelmüket volt hivatott szolgálni az intézkedés. Az İşbankhoz aztán négy további török pénzintézet is csatlakozott; utoljára idén júniusban a Halkbank.

A turizmus a török gazdaság kiemelt bevételi forrása. 2019-ben, a covidjárványt megelőző évben az orosz turisták száma már elérte a 7 milliót (ami az összes külföldi látogató 15,6%-át jelentette), ezzel Oroszország az első helyre került a török toplistán. 2019-ben a turizmus a török GDP 4,5%-át adta (34,5 milliárd dollárt). A pandémia miatti 2020-as visszaesést követően 2021-ben az orosz turisták száma 4,7 millióra (a külföldi látogatók 19%-a), a turizmusból származó török bevételek összesen 25 milliárd dollárra estek vissza.

Törökország – szemben többek között az EU államaival – a háború kezdete után sem zárta le a légterét az orosz légitársaságok előtt, az orosz állampolgárok pedig továbbra is vízummentesen utazhatnak az országba, ahol egyhuzamban legfeljebb 60 napot tölthetnek. A kis-ázsiai állam idén nyáron – három hónap alatt – 1,85 millió orosz turistát látott vendégül, ami az ebben az időszakban külföldre utazó oroszok több mint fele volt.

Folytatás

Forrás: 444.hu