Törökhonban nyugszik Angolhon szülöttje, Magyarhon vitéze

1856. október 11-én halt meg Konstantinápolyban Guyon Richárd gróf honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc hőse, a branyiszkói győző.

1813. március 31-én született az angliai Bath városában francia hugenotta eredetű főnemesi családban. Őseihez hasonlóan ő is katona lett, előbb Portugáliában hadakozott, majd 1832-ben belépett a császári hadseregbe. A 2. huszárezred hadnagya, majd főhadnagya lett, 1838-ban elvette báró Splényi Ignác lovassági tábornok Mária nevű lányát. Egy év múlva anyagi okokból kilépett a szolgálatból, és felesége tanácsára Magyarországon telepedett le, 1848-ig Bars vármegyében gazdálkodott.

A szabadságharc kezdetekor a mozgó nemzetőrséghez csatlakozott, szeptember 15-én őrnagyi rangot kapott, és a 2. Pest vármegyei önkéntes nemzetőrzászlóalj parancsnoka lett. Egysége élén részt vett a győztes pákozdi és a vesztes schwechati csatában, utóbbiban ő aratta az egyetlen magyar sikert. Kossuth felfigyelt rá, s 1848. november elején ezredesi rangban dandárparancsnokká nevezte ki. Görgey Artúr nem értett egyet Guyon önálló megbízatásával, innentől datálható a két keményfejű katona viszálykodása, amely később sok zavart okozott a honvédsereg felső vezetésében. Guyon 1848 decemberében, immár a Görgey vezette feldunai hadtest alárendeltségében Nagyszombatnál magára hagyatva vette fel a küzdelmet a többszörös túlerőben lévő Simunich osztrák tábornokkal. A bekerítésből csak jelentős véráldozatok árán tudott kitörni, szorult helyzetéért ismét csak Görgeyt hibáztatta.

A főváros 1849. januári feladása után a hadvezetés úgy döntött, hogy a honvédsereget a Felső- és Közép-Tiszánál összpontosítja. Görgey a feldunai hadtesttel, amelyben Guyon immár hadosztály-parancsnokként szolgált, Vác és az északnyugati bányavárosok felé indult, hogy megakadályozza a támadást a kormány székhelye, Debrecen ellen. Guyon az utóvéd parancsnokaként a Selmeci-szoros birtoklásáért vívott harcok során többször is vereséget szenvedett a Csorich vezette üldözőktől. A bekerítés rémétől fenyegetett Görgey végül arra kényszerült, hogy kiürítse a bányavárosokat, s úgy döntött, hogy észak felé, az ellenség által megszállt Branyiszkói-hágón áttörve közelíti meg Kassát. A támadás vezetését Guyonra bízta, keze alá szándékosan a gyengébb zászlóaljakat adta, hogy ezek győzelme erősítse a harci morált.

Folytatás

Forrás: www.ng.hu