![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A hatvanas évek kétségtelenül a magyar filmgyártás (beleértve a televíziós játékokat is) aranykora volt, de ezen belül is soha annyi történelmi film nem készült az ún. török korról és a reformkorról, mint addig. S azóta sem persze. Ennek egyik, ha nem a legfontosabb „csínytevője” Nemeskürty István, aki nemcsak irodalomtörténészként népszerűsítette sikeresen a két korszakot, hanem forgatókönyvíróként és stúdióvezetőként is. Nevéhez olyan legendás filmek fűződnek mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán vagy az Egri csillagok, De sikeresen választotta meg a munkatársait is, főleg Várkonyi Zoltánt, aki világszínvonalú filmeket készített klasszikus regényekből, amelyeket nemcsak akkor láttak sok millióan, de ma is, amikor a fiatalok már képtelenek végig olvasni egy Jókai- vagy Gárdonyi-regényt.
A történelmi sikersorozat talán az 1962-es Az aranyember című Jókai-történet harmadik megfilmesítésével (előtte már készült egy némafilmes, s egy Gaál Béla rendezte fekete-fehér hangosfilm változata is), folytatódott a méltatlanul elfeledett, Hintsch György által filmre vitt Rab Rábyval (a címszerepben Kálmán Györggyel), s innen már csak egy lépés volt az 1965 áprilisában bemutatott A kőszívű ember fiai, amely két részben mesélte el Jókai halhatatlan történetét az 1848/19-es magyar szabadságharcról. De a televízió közben már bemutatta A Tenkes kapitányát Zenthe Ferenccel a címszerepben.
A rendszer rájött, a film igazi nagyhatalom, amely képes milliókat a hatalmába keríteni, elszórakoztatni, elandalítani, de hazafiságra nevelni, s itt-ott a szatirikus hang is belefért.
Nemeskürty István egyik szakterülete a hangosfilm története volt, s összekötötte a kellemeset a hasznossal, nemcsak kutatott, hanem meg is határozta a hatvanas-nyolcvanas évek magyar filmgyártását, 1959 és 1963 között a Budapest Filmstúdiót vezette. 1963-től 1987-es nyugdíjazásáig a Mafilm vezetője volt. S mint ilyen, nemcsak az említett stúdiók filmes tervét határozta meg, hanem időnként dramaturgként, sőt forgatókönyvíróként is beszállt.
