Úgy mondják, hogy a világ tágasságát csak a túrázók ismerik. Az idő elveszíti minden jelentőségét, amikor 1, 10 vagy 50 km távolságot kell megtenni gyalogosan.
Az utazás az idő és a tér eltolódása, megváltoztatja és átalakítja az utazót is. Az út, amelyen megyünk, egyúttal az én megismerése, önmagunk próbatétele is.
A Karia túraútvonal 800 km hosszú, Törökország délnyugati részén, Muǧla és Aydın tartományokon halad keresztül. Az útvonal nevét Anatólia egyik ősi civilizációjáról, a káriáról kapta. A kirándulás során a túrázók felfedezhetik a régió gazdag történelmét, az ősi romokat. Kőburkolatú utak kötik össze a környező falvakat a tengerparttal és a hegyekkel. A fenyőerdők végighúzódnak a hegyek lejtőin, az olajfaligetek és a mandulafák fontos részét képezik a régió gazdaságának is.
A Karia útvonalat 2009-ben fedezte fel és térképezte fel Yunus Özdemir, Altay Özcan és Dean Livesley, 2013 óta a török kulturális túraútvonalak része.
A túrázó a kijelölt ösvényen egy kevésbé ismert, érintetlen területre jut, ami tele van színekkel és természeti szépségekkel. A túrautat a nemzetközi szabványoknak megfelelő jelzésekkel látták el, így mind az egyedül útnak indulók, mind a csoportosan túrázók jól tudnak itt tájékozódni, és kirándulás közben nyugodtan élvezhetik a természet szépségeit, valamint Karia kulturális értékeit. A Karia túraútról egy útikönyv is készült, melyben térkép és minden olyan fontos információ is megtalálható, amely segíti a tájékozódást itt és a régióban egyaránt.
Úszni a türkizkék vízben, megmászni a fenyő borította hegyeket, felfedezni az ősi romokat, megcsodálni a görög szigetek egyikét, mely az Égei-tenger ezen részén helyezkedik el. Ez az, amit e túraútvonal ajánl. Ritka hegyi kecskék, amelyek még mindig a Datca-félsziget erdeiben barangolnak, a bozburuni hajóépítő műhely, a Bafa régió kőkorból származó barlangfestményei, a falusi lányok által szőtt hagyományos falusi szőnyegek; mindez és még ennél is több, ami a természetjárókra vár, miközben új kalandokat keresnek.
A kirándulásra legalkalmasabb április és május. Ezenkívül szeptember és október is megfelelő lehet, bár ilyenkor a források kiapadnak, a nyár pedig nagyon meleg.
A 800 km-es táv több szakaszból tevődik össze:
A bozburun-félszigeti szakasz Marmaris széle mentén halad, érinti İçmeler üdülővárost és a fenyőkkel borított hegyekig tart. A Bozburun-félsziget Törökország délnyugati részén található, és nem egészen húszezren lakják. A régió közigazgatási központja, Bozburun is itt található, melynek fő nevezetessége a hajóépítő és -javító üzem. Mivel ezen a részen kevés volt az ösvény, így a régi utakat tisztították meg, hogy a kirándulók a kilátópontokról megcsodálhassák a közelben lévő görög szigetek valamelyikét. Aki erre kirándul, az sok hagyományos falvat láthat, de vannak itt a turisták minden igényét kielégítő üdülő övezetek is.
Az útvonal másik része a Datça-félszigetre visz, mely egy keskeny félsziget, ahol az Égei- és a Földközi-tenger egymással találkozik.
Datça kivételével a félszigeten alig laknak, nagy része természetvédelmi terület, ahol vaddisznókkal, hegyi kecskékkel és vadnövényekkel találkozhatunk. Érintetlen öbleit legjobban egy vitorlásról csodálhatjuk meg.
A gyalogút ezen szakasza Datçaból indul, délre, majd nyugatra halad tovább a part mentén egészen az ősi Knidos városáig, majd a félsziget legvégén, a Devenboyu világítótoronynál ér véget. Innen jól látható a görög Dodekanészosz-szigetcsoport. Ha itt keletre fordulunk, a Sedir-szigethez érünk, mely Kleopátra kedvence volt. Az eukaliptusz fákkal szegélyezett út Idyamosz sírjához vezet és innen nem messze már Akyaka üdülőváros vár a túrázóra.
A Karia útvonal egy újabb része a Gökova-öböl vagy másnéven Kerme-öböl, mely az Égei-tenger déli részén található a Bodrum-félsziget és a Datça-félsziget között. Innen jól látható a Kosz-sziget. Az öböl nevét az ősi városról, Ceramusról kapta, mely félúton volt Ören felé. A legjobb módja, hogy ezt a részt felfedezzük, ha hajóra szállunk.
Ezek után a túraút a Kıran-hegységen keresztül halad tovább és a hegy lábánál elterülő völgyekben lévő települések felé vezet. A partra érkezve félreeső öblök és magányos strandok hívogatnak minket, hogy megmártózzunk a tengerben.
A Bafa-tónál talált őskori barlangfestmények arra utalnak, hogy itt már 7000 évvel ezelőtt is volt élet. Amikor különleges tájkép tárul elénk, már tudjuk: megérkeztünk az Öt ujj hegységbe. Az erődszigetek, a görög templomok és a titokzatos kolostorok különleges történetet mesélnek a holdistennőről, Szelénéről és alvó szerelméről, Endümión istenről.
A Gökova-öböl után az út Karia központja felé folytatódik tovább, érintve Milast, mely szőnyegeiről híres. Ezek után következik a Latmos-hegység, melynek lábánál olajfaültetvények vannak.
A Bafa-tó partján, a Latmos-hegy csúcsa felé vesszük ezekután az irányt, így jutunk el a fenyőfákkal és olajfákkal tarkított Aydın tartományba, ott is Ada királynő városába, Alindába. A Karpuzlu város felett elhelyezkedő nagyméretű agóra a Karia útvonal utolsó állomása.
Annak, aki végigjárja ezt az útvonalat, Muǧlaba még feltétlenül el kell látogatnia és Dalyant is fel kell keresnie.
Dalyan a Földközi-tenger keleti partján található. Legfőbb nevezetességei a Kaunosz sziklasírok és a Dalyan-delta, ahonnan könnyen megközelíthető az İztuzu strand, mely az álcserepes teknősök költőhelye.
Forrás: cultureroutesinturkey.com, besthike.com, cariantrail.com
Kollár Kata – Türkinfo