Thyatira a Hermus-folyó partján állt, 61 kilométerre Pergamontól és 51 kilométerre Sardistól. A város a Lüdiai Királyság északi részén helyezkedett el.
A thyatira görög szó, jelentése, valaki lánya. A város ezt a nevet i.e. 290-ben kapta, a szeleukida király, I. Nikator lánya születésének tiszteletére. Napjainkban a várost Akhisarnak hívják, amelynek jelentése: fehér vár.
Thyatira virágzó kereskedelmi központ és egyben fontos csomópont volt a Pergamon és Laodikeia közötti kereskedelmi útvonalon. A város Apolló isten kultuszáról és az indigó kereskedelem központjaként is ismert volt.
A városi céhek jól szervezettek voltak és jóval nagyobb számban működtek, mint az ókori Kis-Ázsia többi városában. A város feltárása során több olyan leletet is találtak, melyek a festőcéhek jelenlétét bizonyítják. Az ásatások során talált bizonyítékok tanúsága szerint, a céhmesterek a festő buzér gyökerének használatával lila színű festéket készítettek.
A thyatirai kézművesek valamennyien céhekbe tömörültek. Ezek a céhek pedig szervezeteket hoztak létre, amelyek már saját nevükben lehettek ingatlantulajdonosok és építkezésekre is köthettek szerződéseket. Mint ilyenek, jelentős befolyásra tettek szert. A város két legerősebb céhe a rézműves és a festőcéh volt.
Pál apostol második missziós útján Filippibe utazott. Útja során, egy szombati napon találkozott egy Lídia nevű nővel, aki a folyó közelében imádkozott. Lídia lila festékkel kereskedett. A nő meghallgatta Pál prédikációját és annyira elkötelezetté vált Isten felé, hogy ő és egész családja megkeresztelkedett. Lídia, amikor visszatért Thyatiraba, tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy az evangéliumot megismerje a lakosság.
Thyatira azon hét templom közül a negyedik, amelyek közvetlenül Istentől kapnak lelki támogatást Jézus Krisztuson keresztül. A városról a Jelenések könyvében is olvashatunk.
Forrás: biblestudy.org
Kollár Kata – Türkinfo