Tankönyvi adósságválság készülődik Törökországban

Egyre jobban zuhan a török líra árfolyama, két év alatt értékének több mint a felét vesztette el az amerikai zöldhasúhoz képest. Márpedig a bankok, vállalatok a korábban nyakló nélkül felvett kölcsönök terheivel küszködnek – a török gazdasági növekedés dollárhiteleken alapszik írja – a Figyelő.

Dollárhitelek
A líra gyengülése a zöldhasúval szemben a török gazdaság számos szereplőjét fizetésképtelenséggel fenyegeti. Ha mondjuk 2019-ben vagy előtte vett fel hitelt valaki, akkor ma lírában számolva az akkori összeg több mint kétszeresét kell visszafizetnie. Recep Tayyip Erdoğan államfő ráadásul új jegybankelnököt nevezett ki, aki ebben a helyzetben – engedve a politikai nyomásnak és hátat fordítva a gazdasági észszerűségnek – október végén két százalékponttal csökkentette az irányadó kamatot. Magától értetődik, hogy ennek hatására újabb inflációs hullám indult meg.

Ankara erősen ráutalt a külső finanszírozásra, így ha zuhan fizetőeszközének az értéke, nő a gazdaság sérülékenysége.

Ennek egyik fontos eleme az energiaár. Törökország energiahordozói (kőolaj, földgáz) nagyon jelentős részét importálni kényszerül. Azaz csak a líra értékvesztése miatt a fogyasztók, az energiaigényes cégek legalább kétszer annyit fizethetnek egységnyi energiáért, mint két esztendővel ezelőtt.

Hadiipari problémák
Gondban van a „sztárágazat”, a hadiipar is. Tavaly jelentősen visszaestek a bevételek.

A szektor török társaságait tömörítő szövetség, a SaSaD minapi jelentése szerint 2020-ban a forgalom 18,6 százalékkal csökkent 2019-hez mérten. Ennél is nagyobb mértékben, 26,1-del esett vissza a külföldi eladásokból befolyt bevétel. Kutatás-fejlesztésre is 25,7 százalékkal kevesebbet költöttek a múlt évben, mint tavalyelőtt. Talán a behozatal 30 százalékos zsugorodása a legfájóbb az iparág számára. Ugyanis a prosperáló török hadiipar erősen épít a külföldi alkatrészekre, elsősorban az USA-ból származó importárura. Ám a török–amerikai politikai és katonai kapcsolatok erősen megromlottak azóta, hogy Erdoğan megvásárolta az orosz Sz–400-as lég- és rakétavédelmi rendszert. Washington az Egyesült Államok érdekeit védő CAATSA törvénycsoportot alkalmazta Ankarával, NATO-szövetségesével szemben. Azaz nem ad el a törököknek kulcsfontosságú alkatrészeket.

Választások előtt
A gazdasági lejtmenet a legrosszabbkor jön a török vezetésnek. 2023-ban ugyanis centenáriumi általános választásokat tartanak. Kemal Atatürk 1923-ban kiáltotta ki az Oszmán Birodalom romjain az új, polgári, világi, modern Török Köztársaságot. Erdoğan számára presztízskérdés, hogy nyerjen.

Forrás: www.vg.hu