Szűz Mária háza Epheszoszban

Szűz Mária háza (törökül Meyrem Ana evi) az a hely, ahol egyesek szerint Mária, Jézus anyja, életének utolsó éveit töltötte. Mária i. sz. 37-ben Szent Jánossal érkezhetett Epheszoszba, és egészen 45-ig, vagyis a katolikus tanok szerint Mária mennybemeneteléig (az ortodox egyház szerint elszenderüléséig) itt éltek.

A 19. században egy német apácának, Emmerich Katalinnak látomása volt, mely szerint Mária Epheszoszban van, bár az apáca sosem járt ezen a helyen. Részletes leírása alapján az izmiri papok megtalálták egy régi ház alapját a Bülbüldağı (Fülemüle-hegység) erdős lejtőjén. A Koressos néven is ismert hegy valóban Epheszoszhoz közel fekszik. A ház valószínűleg az i. e. 6. században épült, de néhány darabja korábbról, az i. e. 1. századból származik.

Bár a katolikus egyház sosem ismerte el hivatalosan Szűz Mária házának, de több pápa is tett olyan gesztusokat, amelyek hitelessé tették ezt a helyet a hívők szemében. Elsőként XIII. Leó pápa áldotta meg a házat 1896-os zarándokútján. Őt XII. Piusz pápa követte, aki 1951-ben szent hellyé nyilvánította. Ezt a státuszát később XXII. János is megerősítette. Végül VI. Pál pápa látogatott el ide 1967-ben. Ettől kezdve Szűz Mária háza zarándokhellyé vált. A közelmúltban is jártak itt pápák, 1979-ben II. János Pál, majd 2006-ban XVI. Benedek.

Ugyan konkrét bizonyítékok nincsenek arra, hogy Szűz Mária élete utolsó éveiben valóban Epheszoszban élt, de néhány dolog mégis alátámasztja ezt az elméletet. Ezek közül az első, hogy Szent János biztosan járt Epheszoszban. Jézus, mielőtt meghalt a kereszten, arra kérte őt, hogy gondoskodjon anyjáról. Sőt, Selçukban látható Szent János sírja és temploma is. Másodsorban Epheszoszban van egy Szűz Mária-templom: az első, amit Szűz Máriának, Jézus anyjának ajánlottak.

A ház hitelességéről folytatott viták során felhozott érvek közé tartozik az is, hogy 431-ben itt tartották meg az epheszoszi zsinatot, melynek fő témája Mária istenanyasága és Jézus isteni és emberi természete volt. Emellett a közeli Şirince görög lakossága minden évben elzarándokolt egy Panaya Kapulu nevű helyre, hogy megünnepeljék Mária elszenderülését.

A felújított ház jelenleg kápolnaként működik. Minden év augusztus 15-én ünnepi szentmisét tartanak itt, hogy megünnepeljék Szűz Mária mennybemenetelét. Ezen kívül minden vasárnap délelőtt 10 órakor is tartanak misét. Általában a kápolna tele van turistákkal, akik Epheszoszba tartó útjuk során keresik fel a szűz házát. Az épületet a ferencesek gondozzák.

Szűz Mária házának a muzulmánok körében is fontos szerepe van, Mária volt ugyanis az iszlám nagy prófétájának, İsa Peygambernek (vagyis Jézus prófétának) az édesanyja.

Nem messze a kápolnától van egy fal, amely tele van szalagokkal, melyekre az ide látogató zarándokok, turisták írják fel kívánságaikat.

Szűz Mária háza belépő ellenében látogatható, melynek ára 25 török líra (kb. 1300 forint). Annak, aki autóval szeretne behajtani vagy a közeli parkolót szeretné használni, külön jegyet kell váltania.

Tömegközlekedéssel Szűz Mária háza sajnos nem közelíthető meg, így aki nem turistacsoporttal érkezik, annak célszerű autót bérelni vagy taxit fogni, de akár gyalogolhat is Epheszosz északi kapujától 7 km-t, déli kapujától pedig 5,5 km-t.

Forrás: turkisharcheonews.net

Kollár Kata – Türkinfo