A selyem nem pusztán anyag, annál sokkal több: érzés. Azért, hogy átélhessük a selyemérzést, ajánlatos ellátogatni Bursába, a török kereskedővárosba. A város a selyemgyártás egyik fontos központja, és kulcsszerepet játszik a Kelet textil üzletágában. A látogatás csúcspontja lehet a Koza Han selyembazár – a selyemtermékek történelmi árusítóhelye. Az 1490-ben Abdülula Bin Pula sah által épített bazár a hasonló nevű parkban található. A Koza Han emellett a téglaépítészet nagyhatású példája is.
A Bursa központjában fekvő Koza Han 95 helyiségnek ad otthont. A felső emelet termeiben gyakorlatilag bármi megvásárolható, ami a szívet melengeti: a selyemáruk meglepő választéka várja a vásárlókat a sálaktól a párnahuzatig és a tradicionális török motívumokkal készült ruházatig. A szomszédos teaházak egy csésze kellemes török teára csábítanak, hogy rövid időre kiszakadhassunk a bazár forgatagából. A Koza Han meglátogatásánál az igazi szórakozást a kereskedőkkel folytatott áralku és a fazettált selyemtermékek bősége kínálja.
Bár a Koza Han már régóta nincs tele hófehér selyemhernyó-gubóval, az épületet és Bursa városát még mindig a selyemmel azonosítják. A selymet elsőként időszámításunk előtt 2600-ban Kínában kezdték gyártani. A kínaiak 2000 éven át úgy őrizték a selyemgyártás titkát, mint a szemük fényét. Egy legenda szerint időszámításunk előtt 149-ben Turkesztán (a Kaszpi-tenger és a Góbi-sivatag közötti terület) királya, Hakan feleségül vett egy kínai hercegnőt. A hercegnő azonban nem tudta nélkülözni a selymet, ezért fejdíszében selyemhernyó-gubókat csempészett be új hazájába.
Később Hakan 400 selyemgyártót telepített Bursába, és világszerte elterjesztette a selymet. Az Oszmán Birodalomban Bursa nemcsak az oszmán udvar selyemszállítója volt, hanem európai uralkodóházakat is ellátott selyemmel. A 15. században viszont már az egész világba exportálták a selymet Bursából, amely a selyemgyártás egyik fellegvárává vált.
2012-05-14
infovilag.hu