Szólásszabadságot ígért, de a török elnöknek nem mert nemet mondani Elon Musk

Elon Musk, miután megvásárolta a világ egyik legismertebb közösségi platformját, a Twittert, azt ígérte, hogy „semmilyen pontos információt nem fog cenzúrázni semmiről”. Most úgy tűnik, nem tudja, vagy nem akarja tartani az ígéretét.

Amikor a világ egyik leggazdagabb embere „abszolút szólásszabadság-pártinak” állította be magát, sokan jelezték, hogy ez nehezen lesz leképezhető egy globális közösségi szolgáltatásnál. Az Egyesült Államokban a legtöbbet emlegetett alkotmánykiegészítés pont a szólásszabadságról szól, de azt csak az állammal szemben írja elő, tehát a törvényeknek, illetve a kormányzati szerveknek biztosítaniuk kell, hogy mindenki megoszthassa, amit gondol – a magánvállalatoknak viszont nem. Vagyis a platformok megszűrhetik és meg is szűrik a tartalmakat, a legtöbb esetben egészen egyszerűen azért, mert egy olyan hely, ahol mindent szabad, a többségnek nem fog kielégítő, felszabadult élményt nyújtani. Lehet, hogy bizonyos szélsőséges politikai nézetek vagy akár a pornográfia egyes vállfajai teljesen legálisak – de ha valahol felütik a fejüket, onnan sokan elpártolnak, és a kevesebb látogató kevesebb bevételt is jelent. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem minden országban annyira megengedőek a törvények, mint Amerikában. Elég csak Németországig menni, ahol hatalmas bírsággal sújthatóak azok a szolgáltatók, amelyek nem távolítják el rövid időn belül a gyűlöletbeszédet – és akkor az autoriter rezsimek jogszabályairól és elvárásairól nem is beszéltünk.

Folytatás

Forrás: raketa.hu