Száguld a török gazdaság, de nem mindenki boldog vele

Törökországban az elemzők által vártnál minimálisan kisebb ütemben, de így is lendületesen nőtt a gazdaság teljesítménye az idei harmadik negyedévben éves összevetésben.
A török statisztikai hivatal kedden azt közölte, hogy a hazai össztermék (GDP) 7,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami alig marad el a szakértők véleményének átlagában szerepelt 7,5 százaléktól. A második negyedévben a bővülés jóval nagyobb, 22 százalék volt, ami a koronavírus válság miatti alacsony tavalyi bázisnak a következménye.

A török kormány nemrégiben „rekordnagyságú kétszámjegyű százalékos” mértékűre javította fel korábbi 9 százalékos becslését a várható 2021-es GDP-növekedés kapcsán. Elemzők 9,5 százalékos idei GDP-növekedést várnak, miután tavaly 1,8 százalékkal bővült a GDP. A török gazdaság azon kivételek közé tartozott, amelyek recesszió nélkül vészelték át a koronavírus-járvány hatásait tavaly.

A lendületes gazdasági növekedés azonban nem feszültségek nélküli Törökországban. Az extrém laza kamatpolitika árfolyamválságot okozott, a líra mélyrepülésben van, a fogyasztói árak emelkedése az elmúlt hónapokban már megközelítette a húsz százalékot, és várhatóan tovább emelkedik. Az elszálló árak pedig – hiába a magas gazdasági növekedés – egyre komolyabb szociális problémákat okoznak.

Az utóbbi több mint négy évben, 2017 februárja óta szinte minden hónapban kétszámjegyű volt az éves összevetésű infláció Törökországban. A jegybank hivatalos inflációs célja 5 százalék.

Szeptember óta a jegybank már 400 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot, ami jelenleg 15 százalékon áll. A Reuters által megkérdezett gazdasági szakértők helytelenítik a török jegybank monetáris irányvonalát, mert az gyorsítja a líra gyengülését a főbb devizákkal szemben. Tayyip Erdogan török elnök azonban ellene van a magas kamatoknak, mondván Törökország számára a növekedés, a foglalkoztatás és a beruházás fontosabb szempont a kamatszintnél és a devizaárfolyamnál.

Forrás: www.portfolio.hu