Diktatúra épül Törökországban. Bármennyire is lejáratták, elkoptatták vagy éppen relativizálták világszerte a hatalom korlátlan terebélyesedésére, az elnyomásra vonatkozó megállapítást, nehéz másként megfogalmazni azt, amit Recep Tayyip Erdoğan művel Ankarában.
De a neheze még hátravan. A török vízumkényszer eltörlése nem lesz egyszerű menet, holott ez valóban elvárható gesztus a menekültek százezreinek otthont adó és a migrációs hullámot egyelőre sikeresen meggátoló Ankara felé, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy olyan országok is a vízumliberalizációs várólistán vannak, mint a több uniós állam által el sem ismert Koszovó vagy a háború sújtotta Ukrajna. De már a vízumkérdés napirendre kerülése előtt óriási vihar törhet ki. Június 2-án a Bundestag arról dönt, népirtásnak nyilvánítja-e az Ottomán Birodalom 1915-ös mészárlását, történészek becslései szerint ekkor 1,5 millió örmény vesztette életét. Törökország tagadja a genocídium tényét, hevesen tiltakozik, amikor egy ország vagy nemzetközi szervezet népirtást említ. Ha a javaslatot Berlinben megszavazzák, alighanem a döntés utáni órákban menekültek tízezrei indulnak útnak Törökországból. Erdoganék díszkísérete mellett.”
A cikk folytatása: mno.hu