Pastirma és manti – helyzetjelentés Anatólia közepéről

A pastirma tulajdonképpen egyfajta, érlelt, levegőn szárított „sonka”, marhahúsból. A következőképpen készül: nagyobb darab marhahúst erősen besóznak, és szögletes edénybe fektetve, nagy kövekkel lenyomkodva préselik. Ebben a sópácban tölt két napot a hús.

A minap munkaügyből kifolyólag Törökországban jártam, a Jóisten háta mögött, Anatólia egy közepes városában, Kayseriben. Az itt szerzett, ételekkel kapcsolatos tapasztalatokat próbálom megírni jelen blogbejegyzésben, két, nagyon régi helyi különlegességre összpontosítva. Mindkettőt több helyen is megkóstoltam, a polgármesteri díszvacsorától egészen a bazár néhány kispiszkosáig, továbbá részletesen kikérdeztem a témában vendéglátóimat, így azt hiszem, amit egy blog keretei közt tudni érdemes, azt le fogom írni. Előrebocsátom, hogy a kész, tehát feltálalt ételről szóló képek mind Kayseriben készültek; hoztam haza ugyan mindkettőből, de elkészítésre még nem vállalkozom, azt majd máskor, kicsit kibővítve a palettát.

Részletek

2013-09-18