Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában

Az Anglielini várépítész-família rendszeres térképészeti tevékenysége a horvát-szlavón és a magyarországi határvidéken az 1560-1570-es években.

Magyar Országos Levéltár. Budapest, 2011. 108 oldal, 7980 Ft

A török hódoltság idején számos haditérkép és alaprajz készült a magyarországi végvárakról és a határvidékről elsősorban külföldről érkező várépítészek és mérnökök jóvoltából. Ki ne ismerné Lázár deák, a Magyar Királyságról rajzolt első fennmaradt nyomtatott térkép készítőjének munkásságát, vagy éppen Mikoviny Sámuelnek a magyar térképészet megalapításában végzett erőfeszítéseit? Pálffy Géza érdeme, hogy a kettejük működése közötti periódust, egy a haditérképészet szempontjából kevéssé ismert korszakot választott kutatásának tárgyául, s világította meg, jelesül az 1560-1570-es időszakot, amikor Szigetvár elesik, Báthory Istvánt lengyel királlyá koronázzák, az országban pedig folytatódik a török által elfoglalt területek visszaszerzéséért indított hadjáratsorozat. A szerző A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában című kismonográfiájában a bécsi és karlsruhei kódexekben fennmaradt végvidéktérképek keletkezéstörténetének feltárásával igyekezett az új eredményeket pontosítani. A szerző – korábbi elméletét megcáfolva – logikusan végigvezeti, hogy a haditérképészet-könyvekben gyakran egynek gondolt Natale és Nicolo Angielini valójában két különböző személy, közelebbről egy testvérpár volt – ugyanúgy várépítészek, akik ráadásul egy időben, egy helyen, a magyar-és horvátországi végeken szolgáltak.

mult-kor.hu