Ottomán (re)víziók

Diplomáciai bonyodalmat okozott egy Erdogannak tulajdonított nyilatkozat

Komoly felhördülést és diplomáciai bonyodalmat okozott az Athéni Makedón Hírügynökség múlt heti bakija, amely Recep Tayyip Erdogan török elnököt idézve közölt le egy utóbb megcáfolt mondatot. Az eredeti hírt a Sabah török hírportál tette közzé, s a görög változat szerint Erdogan népszavazást javasolt az Égei-tenger környékén élő népek számára a Törökországhoz való csatlakozásról. Az ötletet állítólag azzal indokolta, hogy a török nép már az Oszmán Birodalom idején is „felelősséget érzett” nemcsak a határain belül élő, hanem más, környékbeli népek iránt is. A népszavazás lehetséges helyszíneiként egyebek mellett Moszult, Aleppót, Szalonikit, Ciprust, Várnát és az égei-tengeri szigeteket jelölte meg. Nem meglepő, hogy a hírre a görögök reagáltak a leghevesebben. Az athéni parlament pártjai egymásra licitálva ítélték el az Erdogan-nyilatkozatot, a külügyi minisztérium pedig azon nyomban kiadott egy közleményt, Trákia „minden tekintetben görög voltát” hangsúlyozva.

Egy nappal később helyesbítés jelent meg a görög hírügynökség részéről. Eszerint a népszavazás gondolata nem szerepelt a „Nagy-Törökország” vízióját részletező Erdogan-beszédben, azt csak a nyilatkozatot elsőként leközlő újságíró tette hozzá; a tudósítóval az athéni hírügynökség azonnal szerződést bontott. Az ankarai görög nagykövetség közleménye szerint a török elnök a következőket mondta a görög területen lévő Nyugat-Trákiáról: „A terület jogállását […] szabad népszavazás hivatott rendezni.” Ezt néhány órával később újabb közlemény követte, amely már a Sabah portált jelöli meg a hír forrásaként.

De mi történt valójában?

Forrás: mno.hu