Öt új török kulturális érték az UNESCO Világörökség Várományosi Listáján

2020. április 16-án nyilvánosságra hozta az UNESCO, hogy mely pályázatokat fogadta el, és mely történelmi emlékek kerültek várományosi listára. Ez az első lépés ahhoz, hogy valamit az UNESCO Világörökségi Listájára jegyezzenek fel. Mostantól Törökország 83 kulturális értéke szerepel ezen a listán. Általában még 3 év és sok munka kell hozzá, hogy a jelölésből listázott történelmi vagy kulturális emlék válhasson.

Nézzük az 5 új helyszínt!

Törökország 2019. március 27-én – 15 év kutatói és városfejlesztési munka után – nyújtotta be pályázati anyagát az UNESCO-hoz, amiben kérelmezte, hogy Izmir történelmi városközpontja – mely napjainkban a Kemeraltı bazárt és környezetét jelenti – kerüljön fel az UNESCO Világörökségi Listájára.

A hellén időszak óta folyamatosan lakott terület, az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb kikötővárosa, melyet Izmir történelmi kikötőváros néven jegyeztek fel a várományosi listára. Különböző kultúrák és vallások találkozási pontja, karavánszerájok, fedett utcák, passzázsok, réges-régi hotelek jelentik azt a kereskedelmi központot, mely a város szíve ma is. Ráadásul építészetileg is különleges emlékeket őriz.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

TARKEM (@tarihikemeralti) által megosztott bejegyzés, Ápr 16., 2020, időpont: 8:53 (PDT időzóna szerint)

Ankara Beypazarı történelmi városrésze szintén fontos kereskedelmi központ. Az oszmánok által alapított történelmi városrész szeldzsuk és oszmán építészeti emlékei, az építkezéshez felhasznált különleges alapanyagok, a 19-20. században készült hagyományos épületek indokolják, hogy védelem alá kerüljön.

Karatepe-Aslantaş a Hettita Birodalom egykori területén található, ahol egy hegyszirten építettek várat és védelmi falakat. Az ásatások során feltárt emlékek jelenleg – az eredeti helyszínen – berendezett múzeumban tekinthetők meg.

Különleges értéket jelent, hogy itt található a leghosszabb kétnyelvű szöveg, melyet mind a föníciai ábécé betűivel, mind luvi nyelven, hieroglifákkal írtak. A luvi nyelv sohasem volt a Hettita Birodalom hivatalos nyelve, de széles körben beszélték és használták. A bazalttáblákon és két domborművön megtalálható feliratok fontos szerepet játszottak a luvi hieroglifák megfejtésében.

Koramaz-völgy
A Kayseri megyében található Koramaz nevű völgy több ezer éven át volt lakott. Megtalálhatók itt emlékek a késő római és a korai keresztény történelmi időszakból is. Több száz galamblak , számtalan római temetkezési hely (Columbarium) látható itt, továbbá a régmúlt korokban élt emberek síremlékei, lakhelyei, imahelyek és raktárak, illetve földalatti védelmi építmények. Mindez kiegészül a természet adta kincsekkel.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

@koramazvadisi által megosztott bejegyzés, Ápr 17., 2020, időpont: 5:43 (PDT időzóna szerint)

A Római Birodalom által épített, napjaink egyik legjobb állapotban lévő katonai építménye található Diyarbakır és Mardin között félúton. Katonák lakhelyei, föld alatti és feletti építmények együttese ez. Mind pogány, mind keresztény emlékek találhatók a dombon. Megmutatkozik a korszak építészeti és technológia fejlettségének minden jellegzetessége, továbbá itt látható a Római Birodalom keleti határán található egyetlen Mithras-szentély is.

A Mithras-szentélyek a II-IV. században élték virágkorukat a Római Birodalom területén, főleg a nyugati tartományokban. A Napistenként is tisztelt Mithrasnak szentelték ezeket a föld alatti templomokat vagy barlangokat.

Erdem Éva – Türkinfo