Oszmán kori leletek és erődítmény nyomai kerültek elő Szolnokon

Török kori emberi metszőfogat, valamint a 16. századi oszmán erődrendszer és vízelvezető hálózat nyomait tárták fel a Szolnok belvárosában zajló legújabb régészeti munkálatok során. A Jókai utcában a múlt héten megkezdett leletmentés történelmi jelentőségű, mivel a város történeti magjában korábban még nem folytattak ásatást – számolt be a kutatás első eredményeiről dr. Kertész Róbert, a Damjanich János Múzeum régésze a Szolnok TV-nek.

A Jókai utca 4. szám alatti telken, a korábbi épület bontási törmelékének elszállításával párhuzamosan a szakemberek jelenleg a pinceszint nyugati metszetfalának a dokumentálását végzik, a padlószintet pedig a múzeum egyik önkéntese fémdetektorral vizsgálja át.

A régészek öt jól elkülöníthető réteget azonosítottak, amelyek közül a legalsó, a legkorábbi emberi megtelepedést jelző szintből egyértelműen az oszmán hódítás idejéből származó leletek kerültek elő. Bár a tárgyi emlékek száma egyelőre csekély, kormeghatározásuk egyértelmű; köztük egy korabeli emberi metszőfogat is dokumentáltak a kutatók.

A feltárás során a szakemberek a metszetfalban azonosítottak két olyan kelet-nyugati irányú árkot is, amelyek a belső, védett területekről vezették el a vizet a települést övező erődítményrendszerbe. A régészek a pince közelében egy 19. századra datálható, téglával bélelt, mintegy nyolc méter mély kutat is találtak. Ennek részletes megkutatása március második felében, ipari alpinisták bevonásával történik meg, ami választ adhat arra, hogy a kút alsóbb rétegei rejtenek-e régebbi korokból származó leleteket. Az ásatás a következő munkafázisban az új épület kivitelezését megelőző földmunkákhoz kapcsolódva, egy 50 centiméteres talajréteg eltávolításával folytatódik.

A szolnoki végvár korszaka

Szolnok a 16. század közepén …

Folytatás