Orhan Pamuk: A puccskísérletet a liberálisok eltávolítására használták

Orhan Pamuk aktuális kérdésekről nyilatkozott.

„A kormánykritikus közalkalmazottak többségét elbocsátották. Jelenleg 40 000 ember van börtönben, közöttük 140 újságíró. A regényírással nincs probléma, de a politikai újságírók, politikai kommentárok írói bajba kerülnek” – mondta.

A Slate.com-tól Isaac Chotiner kérdésére: Európainak tartja magát?  Pamuk ezt nyilatkozta:

-Igen. Mint minden török európai is vagyok, de Törökországhoz is tartozom. Szekuláris vagyok, de az iszlám kultúra egyfajta modern hordozója is vagyok. Nem vagyok vallásos ember, igen, szekuláris vagyok, de ehhez a kultúrához tartozom. Igen, ugyanakkor a 2000-es évek elején Törökországnak az Európai Unióhoz csatlakozását célzó politikai küzdelem – talán hiábavaló küzdelem – támogatójaként büszkén nevezhetem magam európainak. Szép idők voltak, bár a dolgok később bonyolultabbá váltak. Törökország most nem komoly jelölt, és Európával állandó vitái vannak. Ez engem mélységesen elszomorít.

Amikor hírét vette a puccsnak – illetve a fennálló kormány elleni puccskísérlet a tudomására jutott – mi volt az első érzelmi reakciója?

Nem vettem hírét, saját szememmel láttam a puccsot. Amikor 21.20-kor kezdetét vette, épp a híreket néztem az interneten és a tévében. Elképedve és félelemmel néztem. Éjjel 3-ig követtem az eseményeket, majd amikor megértettem, hogy a puccsista katonák kudarcot vallottak, bevettem egy altatót. Annyira izgatott és feszült voltam, hogy tudtam, nem fogok aludni. Nagyon örültem, hogy a puccskísérlet nem sikerült, és hálás voltam azoknak a bátor embereknek, akik kimentek az utcára és megállították a tankokat. Azok az emberek nem voltak olyan liberálisok, mint maga vagy én, a szó nyugat-európai értelmében, Erdoğant támogató, a pártjukat vagy a demokráciájukat támogató emberek voltak. Nem álltak az én liberális értékeim oldalán, de ha csak közvetve is, Törökország demokráciáját védték.

Most, egy évvel a puccskísérlet után ugyanazt érzi?

Nem érzem ugyanazt. Még mindig hálás vagyok azoknak az embereknek, de a kormányzat a puccskísérletet a liberálisok többségének eltávolítására használta fel. A kormánykritikus közalkalmazottak többségét elbocsátották. Jelenleg 40 000 ember van börtönben, köztük 140 újságíró. A regényírással nincs probléma, de a politikai újságírók, politikai kommentárok írói bajba kerülnek, vagy …

Ön is bajba került, amikor politikáról vagy történelemről beszélt.

Igen, bajba kerültem, nem a regényeim miatt, hanem a riportjaim és egyes nyilatkozataim miatt. Állandóan politikai értékeléseket várnak tőlem. Ismeri az 1930-as évek Szovjetuniójának vagy Németországának nyomásgyakorlási sztereotípiáit és kliséit, amik megnehezítették az írók dolgát, szinte tollat sem mertek fogni. Írhat kafkai regényeket, és senki sem avatkozik bele, amíg nem bírálja a kormányzatot. De ha kritizálja a kormányt nos, néhány barátom azért van börtönben, mert bírálták a kormányt.

Törökországban sok bátor ember van. Törökország nem a kormányzó pártból, nem Erdoğanból vagy az AKP-ből áll.  Bátor liberálisok, félelem nélkül küzdő emberek vannak. Az utolsó választások (népszavazás) alkalmával a kormányoldal 51, az ellenzék 49 %-ot kapott. Fej fej mellett, érdekes helyzet. Ezért vagyok itt, és természetesen ez az én hazám.

Forrás: cumhuriyet.com.tr

Óvári Valéria – Türkinfo