Niš vára, amely a Balkán legszebb török stílusú épülete.

Niš a Balkán egyik legrégibb városa, azoknak az utaknak a kereszteződésén fekszik, amelyek Európát a Közel-Kelettel kötik össze, ezért már ősidők óta a Kelet és a Nyugat kapujaként tartják számon. Itt, a Morava-völgyében, ágazik el az északra, Belgrád, majd tovább, a Nyugat-Európa felé vezető út, valamint a Vardar völgyében, a délre, Szófia, Szaloniki felé, a Nišava és a Marica völgyében pedig a keletre, Isztambul és a Távol-Kelet felé vezető út.

Ezek az útirányok már a római és bizánci korban is ismertek voltak, mint Via Militaris, a középkorban, a török időkben pedig Konstantinápolyi útként. A fenti útirányok ma a Balkánon áthaladó európai főútvonalak, amelyek Niš városát Európának Kis-Ázsiával, valamint a montenegrói területnek a Mediterrán-térségével való összeköttetését teszik lehetővé.

Jelena Gligorić írása.

A város a Nišava folyóról kapta nevét, amelynek mentén, a termékeny völgyben épült. A legrégibb itt talált tárgyak az i.e. 4000. év előtti időkből származnak, és a jelenleg a város régészeti múzeumában tekinthetőek meg. A történészek császárvárosnak nevezik, mert itt született Nagy Konstantin, a római uralkodók talán legnagyobbika, aki a 313-ban hozott a Milánói Ediktummal állami vallássá nyilvánította a kereszténységet a Római Birodalom területén. Ennek az eseménynek az évfordulójáról nagyszabású ünnepséggel kívánnak megemlékezni 2013-ban Nišben. Nagy Konstantin idején Niš, akkori nevén Naissus, Medianum elnevezésű luxus-elővárossal rendelkezett, erről tanúskodnak a villa-, a fürdő-, szobor- és mozaikmaradványok. Ez a városrész egyébként egyik állomása a Római Császárok Útján (Itinerarium Romanum). Ez a turisták számára szervezett körút Szerbia azon településeit, helyeit ejti útjába, ahol római uralkodó látott napvilágot. És mindenképpen ki kell emelni, hogy a mai Szerbia területén 17 római uralkodó született.

Hosszú, mozgalmas története során Niš számos háborút, rombolást élt át és számos had vonult át rajta. Niš kapuján Európa számos uralkodója lépett be, többek között I. Frederick Barbarossa császár, akit 1189-ben ünnepélyes keretek között fogadott Stefan Nemanja nagy szerb fejedelem és szövetkezett vele Bizánc ellen. Niš hosszú éveken át volt török iga alatt, ebből az időből ered az 1723-ban emelt Niš vára, amely a Balkán legszebb török stílusú épülete. A várfalakon belül most a művészeti pavilon, galéria, kutatóközpont található, a legismertebb azonban a Nyári Színpad, amelyen film- és zenei fesztiválokat rendeznek. Ugyanebből a korból való az ún. Királyi Palota, a muszlin nagybirtokosok kényelmes rezidenciája. A török idők emlékét őrzi a Koponyatorony is, amelybe a törökök falazták be az 1809. május 31-i čegari ütközet után az elesett szerb harcosok koponyáit. A csata során Stevan Sinđelić vajda, aki 3000 harcosával együtt utánpótlás nélkül maradt, látva, hogy vesztésre áll, felrobbantotta a lőszerraktárt és azzal együtt a Čegar-hegyet is. A török pasa pedig a Konstantinápolyi úton felépíttette a Koponyatornyot.

Niš városa ma a nišavai körzet közigazgatási, valamint Délkelet-Szerbia regionális központja. Egyúttal nemzeti jelentőségű ipari és idegenforgalmi központ is. Európai közúti és vasúti közlekedési csomópontként, valamint reptérrel rendelkező városként, Niš minden irányból könnyen megközelíthető. Korszerű egyetemi városként pedig Délkelet-Szerbia természeti, társadalmi, gazdasági, oktatási, egészségügyi, kulturális és sportközpontja. Lakosainak száma meghaladja a 250 ezret, e tekintetben az ország harmadik legnagyobb városának számít. Alig tíz kilométerre a várostól, a Koritnik lábánál, található a niši gyógyfürdő, amelyben immár évszázadok óta gyógyítják a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, reumát, isiászt. A radoni, ásványi anyagokban gazdag termálfürdők, amelyekben a víz átlaghőmérséklete 37 Celsius-fok, már a római és bizánci korban is ismertek voltak. A Szerbia e tájára való látogatást ki kellene használni a Sićevaci-hegyszorosnak, vagyis annak a kanyonnak a megtekintésére is, amelyen a Nišava kanyarog, és amelynek lejtőin mintegy harminc kápolna és kolostor bújik meg. A hegyszorost kivételes szépsége miatt különleges természeti rezervátummá nyilvánították.

2011-02-27

glassrbije.org