Hatvan éve írta alá a Német Szövetségi Köztársaság és Törökország az első megállapodást arról, hogy török vendégmunkásokat fogad be az NSZK. Ennek alkalmából látogatott el Frank-Walter Steinmeier, Németország köztársasági elnöke kedden egy Ruhr-vidéki vasműbe, ahol a személyzet 45 százaléka bevándorló hátterű, írja az MTI.
Persze a bevándorló hátterűek többsége már a második vagy a harmadik generációhoz tartozik, sőt, többségük (52 százalék) már eleve német állampolgárnak született – ez 11,1 millió főt jelent a 83 milliós Németországban.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) legutóbbi, 2019-es adatai szerint összességében a német lakosság 26 százaléka, 21,2 millió ember számít bevándorló hátterűnek.
„Az évek alatt Németországból egy bevándorló hátterű ország lett” – mondta a német államfő a mülheimi Friedrich Wilhelm vasműben – „Százezrek érkeztek Törökországból, akik segítettek felépíteni a gazdaságot egy dinamikus időszakban, amikor Németországban munkaerőhiány volt. Ezek az emberek az évek során sokszínűbbé és nyitottabbá tették az országunkat, és gazdaságilag is megerősítették azt.”
Steinmeier szerint a bevándorlók munkája nélkül „az országban tapasztalható jólét nagy része megmagyarázhatatlan lenne”, többek között Észak-Rajna-Vesztfália tartományban is, ahol a vendégmunkások legnagyobb része a szén- és acéliparban helyezkedett el. „A munka hosszú távon nagy integrációs faktornak számít” – mondta az államfő.
A vasmű mellett Steinmeier meglátogatta Ergun Çagatay fotóművész Idevalósiak vagyunk (Wir sind von hier) című kiállítását az esseni Ruhr-múzeumban, ami bemutatta, hogy az első generációs vendégmunkások igen nehéz körülmények közé érkeztek az NSZK-ba.
„Meg lehet tanulni mindenekelőtt ebből a kiállításból, hogy nincs mit szépítenünk (…) ahogyan azt is, hogy nagyon nehezen ismertük fel a bevándorlás tényét”
– mondta a kiállításon a köztársasági elnök, aki végül a napot a bochumi Türkiyenspor német–török focicsapatnál zárta egy fekete tea és egy baklava mellett, írja a Zeit.
Forrás: telex.hu