Nem követelünk önálló Kurdisztánt, csak autonómiát – szíriai kurd tisztségviselő a Mandinernek

„Mi, szíriai kurdok nem akarunk kiszakadni Szíria területéből, ezért legitim a harcunk a szír határ védelmében” – magyarázza Mohamed Haszan, akit telefonon értünk utol Kamisliben. A szíriai kurd autonóm régió külkapcsolati bizottságának tagja szerint a török katonai offenzíva illegitim, hamis feltételezéseken alapul, ráadásul etnikai feszültségeket gerjeszthet és elősegítheti az Iszlám Állam újbóli megerősödését. A kurd tisztségviselő biztonsági okokból nem járult hozzá, hogy fotót tegyünk ki róla az interjú szövegében.

Azért zajlik a török katonai beavatkozás, mert Törökország fél a kurd csoportok megerősödésétől, hogy veszélyt fognak jelenteni területi integritására?

Mindig ezt hozzák fel, hogy a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) és a kurd autonóm régió intézményei ilyen veszélyt jelentenek. De ez nem igaz. Az SDF alakulatait nemcsak kurdok alkotják, hanem más csoportok is, és a kurd autonóm terület intézményeiben sem csak kurdok dolgoznak.
Ez csak egy ürügy a törökök számára, hogy megtámadják a régiót, annak ellenére, hogy mi sohasem jelentettünk veszélyt a török határra, a török nemzeti egységre. A szíriai háború kezdete óta tudatosan arra törekszünk, hogy jószomszédi viszonyunk legyen Törökországgal.

Hogy világos legyen: mi a szíriai kurd erők valódi végső célja? Az autonómia kiterjesztése Szírián belül, vagy egy önálló állam, Kurdisztán létrehozása?

Mi soha nem követeltük az önálló Kurdisztánt. Ez a mi kommunikációnkban soha nem jelent meg. Mi egy egységes, szuverén országban akarunk élni, Szíriában. Mi a kurd autonómia területén a kurd kisebbségi jogok kiterjesztését akarjuk a szíriai állam határain belül.

A török kormány szerint az észak-szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) valójában a törökök által terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szervezeti nyúlványa. Így van? Igazából egy szervezet a kettő?

Nem, ez két különböző szervezet. A PKK ügye a török állam belső problémáinak része, külön jogokért harcolnak Törökországon belül, az YPG pedig egy másik entitás, amelynek nincs közvetlen katonai együttműködése a PKK-val. Ráadásul, az YPG – ahogy mondtam – nem az egész észak-szíriai haderő, az csak a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) egyik alkotóeleme.

De önöknek, a szíriai kurd autonómia vezetőinek jó kapcsolatuk van a PKK-val. Ezt nem cáfolja, gondolom.

Nem, de mi mindannyian kurdok vagyunk, így természetes módon szimpatizálunk egymással. De ez csak a kölcsönös rokonszenv, ami nem jelenti azt, hogy ezek a különböző kurd csoportok együttműködnének, tevékenységüket összehangolnák egymással. Igen, a szíriai, iraki, iráni és török kurdok tartják egymással a kapcsolatot, hiszen egy nép vagyunk, de a PKK katonai tevékenységéhez nincs közünk.

És erre nincsenek is konkrét bizonyítékok.

Értem, de még így is van egy kis ellentmondás ebben: önök az Egyesült Államok és az Európai Unió szövetségét keresik, miközben szívélyes kapcsolatot ápolnak azzal a PKK-val, amelyet az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tart…

Erről elmondtam, amit el akartam mondani, a mi viszonyulásunk ehhez a kérdéshez egyértelmű. A PKK problémája egy török belügy, amelyet innen Szíriából, szíriai kurdként nem akarunk ennél jobban kommentálni.

Rendben. Beszéljünk akkor az amerikai hozzáállásról. Amerika gyakorlatilag ellépett a török támadás útjából. Elárulva érzik magukat?

Mi éveken át folyamatosan együttműködtünk az Egyesült Államokkal az Iszlám Állam (ISIS) elleni harcok során. A terrorellenes koalícióval koordináltuk a tevékenységünket. Pontosan tudjuk, hogy minden állam a saját érdekeit követi, és a döntéseiért mindenki maga vállalja a felelősséget.
Nekünk nincs feltétlenül szükségünk egy nagyhatalom támogatására, mi a saját népünkben bízunk, és a saját népünk jogaiért harcolunk.

Az Aszad-rezsim segítségét elfogadják? Három napja olyan híreket olvasni, hogy megegyeztek a szíriai kormányhadsereggel, hogy együtt harcolnak a török erők ellen. Van ilyen egyezmény? Meg tudja erősíteni?

Nos, ez nem egy egyezmény, hanem egy kölcsönös egyetértés közöttünk. Ez nem csak azt jelenti, hogy a két hadsereg együtt felveszi a küzdelmet a török katonák ellen, hanem hogy a közös határunk mentén együttműködünk a közös jövőképünk megvédésében. Mindketten ugyanis a szíriai állam egységében és integritásában hiszünk. Mi, szíriai kurdok nem akarunk kiszakadni Szíria területéből, ezért legitim a harcunk a szír határ védelmében.

Törökország azzal indokolja a katonai akciót, hogy biztosítani akarja a közös határ szíriai felén húzódó, 30 kilométer mély biztonsági övezetet. Önök egyetértenek azzal, hogy a béke egyik feltétele lenne e zóna biztosítása?
Nem hiszem, hogy egy katonai támadás a legjobb módja egy biztonsági zóna megerősítésének.

Egy ilyen közös övezetet csak kölcsönös bizalom és együttműködés által lehetne kialakítani, és csakis békés eszközökkel. Mi elfogadtuk az amerikai közvetítést ez ügyben, és ha egy együttműködési mechanizmust közösen kiépítettünk volna, most más lenne a helyzet. Mi megpróbáltunk konstruktívan hozzáállni ehhez, de sajnos ahelyett, hogy megoldás született volna, egyszer csak egy török támadás alatt találtuk magunkat.

Van egy további török terv a biztonsági zónával kapcsolatban: egy-két millió, jelenleg török földön élő szíriai menekültet telepítenének le az övezetben. De a többségük arab lenne, így a kurd területre való letelepítésük sokak szerint etnikai villongásokhoz vezetne. Ön is így látja?

Igen, teljes mértékben. Általánosságban mi egyetértünk, hogy a szíriai menekültek önkéntes alapon hazatérjenek Törökországból. De a török terv szerint az összes menekültet ebbe a zónában telepítenék be, ezzel pedig
szándékosan megváltoztatnák a régió demográfiai összetételét. Ezt mi elutasítjuk.

A török érvelés szerint Szíriában mindenki oda utazik ezt követően, ahova akar, a menekülteknek nem kötelező a kurd régióban maradniuk.

De az eredeti török tervben nem ez van: Erdogan elnök arról beszélt, hogy az övezetben építenek új településeket, erősítenék meg a régieket, hogy ide telepíthessék a menekülteket. És ehhez a betelepítési tervéhez próbál külföldi támogatást szerezni.

Együtt győzték le a nyugati koalícióval az ISIS-t, most azonban ijesztő híreket hallunk: több száz iszlamista kötődésű fogoly szabadult ki egy kurd fogolytáborból, miután a kurd fegyveresek nem tudják hatékonyan őrizni őket, mert le vannak kötve a törökökkel való harcban. Más értelmezés szerint szándékosan engedik el a dzsihadistákat, hogy így szemléltessék: önök nélkül nincs végleges győzelem az ISIS fölött.

Ez nevetséges vád.
Miért engednénk el direkt a legveszélyesebb ellenségeinket? Hogy utána újra megtámadjanak minket?

Ezek a világ legveszélyesebb emberei. Ez fake news, amelynek az a célja, hogy rossz színben tüntesse fel a szíriai kurd intézményeket. De azt tudni kell, hogy a török támadás tényleg úgy lefoglal bennünket, hogy nincs kapacitásunk több tízezer fogoly biztonságos őrzésére.

Van tehát valós veszélye annak, hogy az ISIS a jelenlegi zavaros helyzetben újra visszaerősödik?

Van ilyen veszély, igen. A harcok miatt a biztonsági és rendfenntartó erők kisebb kapacitásban tudnak csak dolgozni, és ezt a radikálisok kihasználják. Érzékelhető, hogy az utóbbi időben újra aktivizálódtak a terrorista sejtek a régióban.

Forrás: mandiner.hu