Nem félünk a kurdoktól

Amikor Törökországban jártunk, volt szerencsénk keresztezni néhány kurdok lakta falvat. Előtte sokan óva intettek minket ilyesmitől, de aztán ezek lettek a legnagyobb élményeink az országból.

Komolyan meglepett, hogy egy országon belül ilyen erős sztereotípiák és előítéletek működjenek. Isztambulban például egy rendőr megpróbált minket meggyőzni arról, hogy Ankarától keletre Törökország életveszélyes hely. A lelkünkre kötötte, nehogy kurdok lakta területre tévedjünk, mert lelőnek minket az utcán. Nem fogadtuk meg a tanácsát, és nem bántuk meg. Csak kedvességgel és határtalan vendégszeretettel találkoztunk.

Harmadrendű utakon kerékpároztunk, sok helyen még aszfalt sem volt. Egy kis faluban ért minket az ebédidő, ahol se boltot, se vendéglőt nem találtunk, és balga módon nálunk sem volt élelem. A mecsetnél vertünk tábort, mert ott legalább használhattuk a mosdót, és jött néhány ember, akiktől megkérdezhettük, mi tévők lehetnénk.

Tovább