Nagyszabású animáció készült a török kori Pest-Budáról – a film most a Mandineren debütál

A film tematikája egy városnéző sétához igazodik, részletesség és csodás atmoszféra jellemzi. Az alkotók több éves munkával a török kori Pest-Buda tudományos és vizuális összegzését készítették el.

Interjúalanyunk Baltavári Tamás, a Történelmi Animációs Egyesület elnöke, a projekt vezetője.

A Történelmi Animációs Egyesület keretében elkészült a „Pest-Buda a török korban” című 3D animációs ismeretterjesztő film, mely a 17. századi, hódoltság kori Pest-Budát mutatja be, és amelynek előzményeiről már beszéltünk. Miben léptek előre az új rekonstrukcióban a videó hosszán túl?

Eddig az egyes városnegyedekről osztottunk meg kisebb-nagyobb videókat, és tervszerűen haladtunk a külvárosoktól a vár- és a palota negyed felé. A szűkebb értelemben vett „vár” teljes rekonstrukciója tavasszal készült el, akkor raktuk össze a képi anyagot egy egységes, narratív ismeretterjesztő filmmé.

A tanórákhoz igazodva 40 percbe sűrítettük a bemutatót, de a rekonstrukció részletessége ennél sokkal többet tudna mesélni. Egy klasszikus ismeretterjesztő filmsorozat-verzióban is gondolkodunk, melyben riportok, filmes anyagok higítanák fel a tömény 3D-s képi világot.

Milyen történelmi forrásokon alapul a produkció, azaz mennyire hiteles az ábrázolás?

A film tematikája egy városnéző sétához igazodik, mely a török Buda legrészletesebb leírójának, Evlia Cselebinek az útját szimulálja.

Az út során végig haladunk az egyes városnegyedeken a külvárosoktól a felsővárosig és a palota negyedig.

Néhány friss és még publikálatlan régészeti eredmény kivételével az összes fellelhető tudást és információt beépítettük a rekonstrukcióba. Ezzel a török kori Pest-Buda egyfajta tudományos és vizuális összegzését készítettük el.

Természetesen sok esetben választanunk kellett a tudományos vita tárgyát képező elméleti rekonstrukciók között. Egy példa erre a várfal nyugati oldalán, a mai Lovas utca vonalán húzódó „fedett út”, azaz kikövezett lövészárok rekonstrukciója volt. Idő hiányában ezt a kérdőjeles védelmi elemet kihagytuk, de egy részletesebb filmben majd bemutatásra kerül.

Kérdéses volt a lakóházak ábrázolása is, hiszen részletes – és főleg statisztikus – forrásunk nincsen róluk. Itt elsősorban analógiákra hagyatkozhatunk, de óvatosnak kell lennünk: a mediterrán-török stílusú épületek esetén például felmerül az az egyszerű kérdés, elbírta-e egyáltalán a lapos tetőszerkezet a téli csapadékot. Egyszerűnek látszó kérdés a várfalak magassága is, pedig valójában semmit nem tudunk erről – a város összképét leginkább meghatározó – elemről.

Végső soron elmondható, hogy a vizuális rekonstrukció a tudományos munka teljességének a kulcsa, mert kikényszeríti azokat a kérdéseket, melyek egy elméleti rekonstrukcióban könnyen elsikkadnak.

Folytatás és a videó

Forrás: mandiner.hu