Művészet és identitás – egyiptomi istennő mellszobra került elő Anatólia földjéből

A törökországi Satala területén dolgozó régészek egy ritka bronz mellszobrot tártak fel, amely Íziszt, az anyaság és a mágia egyiptomi istennőjét ábrázolja. A mintegy húsz centiméter magas szobor a Római Birodalom keleti határvidékének vallási és kulturális sokszínűségéről árulkodik, és új fényt vet a római katonaság spirituális életére.

Anatólia múltjának új ékköve

A lelet Gümüşhane tartomány Kelkit körzetében, Satala ősi nekropoliszának ásatásai során került elő. A munkálatokat Dr. Elif Yavuz Çakmur, a Karadeniz Műszaki Egyetem régésze vezette, aki elmondta: a mellszobrot meglepően jó állapotban találták meg. „Tudjuk, hogy a satalai légiók főként Mithrász és a Tizenkét isten kultuszát követték. Ízisz megjelenése azonban azt bizonyítja, hogy sokféle vallási hagyomány élt egymás mellett a római hadseregben.” – tette hozzá a kutató.

A bronzlelet jelentőségét növeli, hogy 150 éve nem találtak hasonlót Satalában – utoljára az 1870-es években tártak fel egy Aphrodité-szobrot a területen. A kutatók szerint ez a felfedezés ritka és fontos bizonyíték a római vallási sokszínűségre, amely a birodalom periferikus területeit is jellemezte.

A bronz mellszobor részletei

A mellszobor egyes részletei mögöttes tartalommal bírnak. Az istennő fejét ékesítő két kukoricalevél például a termékenységet és bőséget szimbolizálta a korban. A műalkotás vállát fedő, római stílusú kendő pedig egyértelműen a hatalmas birodalom művészi hatását bizonyítja.

A szobor vizsgálata és restaurálása jelenleg is zajlik. A további kutatások célja, hogy meghatározzák a tárgy pontos korát és eredetét.

Satala története

A Sadak falu közelében fekvő Satala az „Apolló 15. légiója” nevű katonai egység állomáshelye volt. A város fontos stratégiai központként szolgált. A település egészen a bizánci korig lakott maradt – ekkor a Szászánida Birodalom támadásai sajnos véget vetettek Satala virágzásának.

A birodalmi sokszínűség szimbóluma

A satalai Ízisz-mellszobor nemcsak az ókori vallási élet gazdagságát tárja elénk, hanem a római légiók mindennapi életéről is pontosabb képet kaphatunk általa. Dr. Çakmur és csapata bízik benne, hogy a restaurálás után a lelet a Gümüşhane Múzeum egyik legértékesebb darabjává válik.

Ez a figyelemre méltó felfedezés ismét emlékeztet arra, hogy Anatólia földje nemcsak különböző birodalmak határát, hanem a hit, a művészet és az identitás találkozási pontját is jelentette az ókori világban.

Forrás: mandiner.hu