Mevlana Dzsalál ad-Dín Rúmi

Dzsalál ad-Dín Rúmi a legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus és költő. Pontos évszám nem ismert, de valószínűleg 1207. szeptember 30-án született Balkhban, mely a mai Afganisztán területén található, és 1273. december 17-én Konyában halt meg.

Rúmi életének három szakaszát így írta le: „Nyers voltam, megfőztek, aztán kiégettek”.

Tanítványai és tisztelői már életében a Mevlana (mi urunk) jelzővel illették. Apja nagy tekintélyű tanítómester volt, aki mindent megtett fia tudásának, műveltségének magas szintre emeléséért. Amikor azonban népszerűsége olyan méreteket öltött, hogy ellenfelei nem tudták tovább elviselni, azzal vádolták meg, hogy azért törekszik befolyásának állandó növelésére, hogy végül a trónt is megkaparintsa.

Ekkor a család hosszú útra indult. A fiatal Rúmi a vándorlás közben is gyarapította tudását. Vándorlásának állomásai a következők voltak: Bagdad, Mekka, Medina, majd Jeruzsálem és Damaszkusz, ahol kijelentette: az isten úgy kívánja, hogy Anatólia legyen az otthonunk.

Anatóliába érkezve először hét évig Larende (a mai Karaman) városában éltek. A család 1228-ban I. Alaadddín Kejkubad (1192–1237) szultán hívására Konyába költözött, amely akkor a szeldzsukok virágzó fővárosa, a tudományos-kulturális élet központja volt. A kormányzó új iskolát építtetett, ahol apja halála után Mevlana folytatta a tanítást. Közben Rúmi maga is tovább tanult, és utazott is, többek között Aleppóba és Damaszkuszba.

Mevlana tökéletesen ismerte az iszlám jogot, az iszlám hagyományokat, a Korán-magyarázatot, a perzsa, indiai és arab irodalmat, de tanult görögül és tanulmányozta a görög filozófusokat is. Sokat dolgozott, tanított és prédikált a dzsámikban, tanácsokat adott a hozzá fordulóknak. Tanítványainak, követőinek köre egyre szélesedett.

Szellemi termékenysége egyre több kötetet tett ki: írt átfűtött hangulatú verseket, filozófiai útmutatásokat.

OLYAN SZÉP Ő…

Olyan szép ő, ki Venust és Lunát vágyakra oktatja,
Tekintése varázsától a menny nézése bécsukva.
Ti óvjátok, muzulmánok, a bensőtök, de én immár
Vele eggyé-ötvöződtem, mint szív vélem sosem tudna.
Szerelméből szült ő engem, végül szívem nekiadtam.
Fa ágán ha gyümölcs hintál, az ágon csüng reáforrva.
A hajfürtje beszél hozzám: Jövel hát, táncolj kötélen!
A gyertyája felém lángol: Elégsz, lepkém, belém hullva!
Hogy jól táncolhass kötélen, ó, lelkem, légy kerek, fürge;
Ha gyertyája feléd lángol, azonnal bukj belé halva.
Ha ízlelted a tűz kéjét, csak égést vágysz örökkétig,
Az életvíz se csábít el a tűz-öltől, nem élsz újra.

/Fordította: Weöres Sándor/

CSEND

Meghaltam
Megszületett bennem egy új Szeretet
Kitárult előttem az igazi Élet
Válj eggyé a végtelenséggel
Törd szét a börtönöd falát
Szökj meg
Szüless bele egy új színbe
Azonnal cselekedj
Sűrű felhő vesz körül
Osonj ki észrevétlenül
Halj meg és élj a csendben
A nyugodtság a legbiztosabb jele annak
hogy meghaltál
A régi életed egy eszeveszett rohanás
volt a békesség elől
De most a szótlan telihold tündöklik fenn
az égen

/Fordította: Simon Imre/

Leghíresebb műve a Masznaví-je Mánaví (Spirituális párversek), amely óriási hatással volt a szúfi misztikus gondolkodásra és irodalomra.

A költő életének utolsó 45 évében Konya városában élt, 1273. december közepén távozott ebből a fizikai világból és egyesült szeretett Istenével. Ezt nevezik az „esküvő éjszakájának”.

Mevlana halála után először leghűbb követőinek egyike, Hüsameddin Çelebi, majd annak halála után Mevlana elsőszülött fia folytatta tovább munkásságát. Megalakították a Mevlevi dervisrendet Konyában. A dervisrend tovább terjeszkedett, és hamarosan országszerte alapítottak hasonló iskolákat. A konyai központ maradt közöttük mindvégig a legnagyobb, legjelentősebb. Mevlana leszármazottai évszázadokon keresztül fenntartották az iskola magas művészi, kulturális színvonalát. A köztársasági korszak beköszönte felszámolta a dervisrendeket, de a konyai dervisközpont megmaradt, azóta emlékmúzeum.

Mevlana tanítása szerint az ember kétszer születik: először az édesanyjától, másodszor a saját testéből. Szerinte az igazi születés a második, a szellemi születés. A mevlevi derviseket egy spirituális vezető irányítja, és Rúmi tanítása szerint élnek. Sokat kell tanulniuk ahhoz, hogy ők is egy kerengő szertartás részesei lehessenek.

Talán már csak kevesen vannak olyanok, akik még nem hallottak a török kerengő dervisekről, akik az UNESCO eszmei örökségének is részei.

A kerengő dervisek a sema (kerengési) szertartás kezdetén hosszú, fehér ruhában, fekete köpenyben és csúcsos sapkában lépnek a terembe. A vezető dervis elmond egy Mevlánához szóló imát és egy verset a Koránból, majd rázendítenek az üstdobok és a nádfuvolák. A dervisek háromszor körüljárják a termet, leveszik fekete köpenyüket, majd kezüket a mellük előtt behajlítva, fejüket félrebillentve egymás után kerengeni kezdenek. A misztikus tánc valójában az istentisztelet egyedülálló formája. A kerengéssel az univerzumot szimbolizálják, jobb kezüket a menny felé emelik, hogy fogadják az áldást, bal kezüket pedig a föld felé nyújtják, hogy a kapott áldást átadják az embereknek.

Konya telente megtelik zarándokokkal, akik a 10 napig tartó Mevlana Fesztiválra érkeznek.

Ha kíváncsiak erre a különleges eseményre, érdemes december 7–17. között ellátogatni Konyába. A Mevlana Fesztivál csúcspontja kétségtelenül az „esküvő éjszakája” szertartás, melyet az utolsó napon, december 17-én tartanak. Minden évben több ezren érkeznek a világ minden tájáról, hogy megünnepeljék Mevlana halálát a lenyűgöző 13. századi Mevlana Mauzóleumban. A Şeb-i Arus (az esküvő éjszakája) alkalmával a zarándokok arra emlékeznek, hogy Rúmi egyesült az ő szeretett Istenével. Ez az a pillanat, amikor szelleme kiszabadult teste börtönéből, és lelke szabadon szállhatott, mint a madár.

Az esküvő éjszakája mindenki számára felejthetetlen élmény, annak is, aki már évek óta részese, és annak is, aki először látja.

Függetlenül attól, hogy valaki muzulmán vagy sem, a fesztivál idején összegyűlt emberek mindegyike kölcsönös békét, szeretetet és elfogadást érez, ami egyben Rúmi fő üzenete is a világnak, vagyis hogy harmóniában éljünk együtt.

Bár Törökország-szerte több városban is bemutatják a mevlevi szerzetesek rituális táncát, a legemlékezetesebbek mindenképpen Mevlana szülővárosában, Konyában láthatók.

TURKEY: HOME OF RUMI from I Mean It Creative on Vimeo.

Forrás: hu.wikipedia.org, rove.me és mevlana.net

Kollár Kata – Türkinfo