Méltó emlékezés Rodostóban Mikes Kelemenre

A Rákóczi-emigráció törökországi krónikása halálának 250. évfordulója alkalmából jelentős kulturális események helyszíne volt Rodostó, mai nevén Tekirdağ.
Az elmúlt évben Tüskés Gábor irodalomtörténész, az MTABTK Irodalomtudományi Intézete XVIII. századi irodalom osztályának vezetője kezdeményezésére a török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium és a rodostói önkormányzat támogatásával a 47. Cseresznye Fesztivál keretében megtartott 9. Magyar nap rendezvénysorozata keretében rangos magyar tudósok részvételével tudományos konferenciát tartottunk török nyelven, a Rákóczi Múzeumban.

A szervezési feladatokat a Rodostói Magyar Baráti Társaság és magyar testvérszervezete, a budapesti Magyar–Török Baráti Társaság végezte el. A konferencián előbb Tüskés Gábor méltatta a neves Mikes-kutató, Hopp Lajos irodalomtörténész tudományos munkásságát, majd Vásáry István turkológus, egyetemi tanár a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke háromszáz éves évfordulójára emlékezett.

Felolvasták Tasnádi Edit turkológus-műfordító Hely és idő Mikes Kelemen Törökországi leveleiben című, erre az alkalomra írt monográfiáját. Majd Tüskés Gábor Rodostó 1720 körül Mikes Kelemen Törökországi leveleiben című írását ismerhették meg a résztvevők. Tüskés Gábor új kutatási eredményeket is tartalmazó, gondolatébresztő írásában több olyan kérdést is felvetett, amelyek Mikes Kelemen rodostói levelei alapján a jövőben még vizsgálatra várnak.

Könyvbemutató helyszíne is volt a Rákóczi Múzeum, a török szervezők felkérésére bemutattam – a Rodostói Magyar Baráti Társaság és a budapesti Magyar–Török Baráti Társaság gondozásában, szerkesztésemben megjelent – a Török menedékjogot kapott magyar emigránsok rövid életrajzi összefoglalója című kétnyelvű – Mikes életrajzát is tartalmazó – lexikont, tudós szakemberek: Hermann Róbert, Joó András, Mészáros Kálmán és Seres István tollából.

A rendezvénysorozat csúcspontja volt, a kezdeményezésemre létesített, Mikes Kelemen utca felavatása a Rákóczi Múzeum mögött. (A rodostói önkormányzat erről szóló határozatának másolatát és annak magyar nyelvű fordítását l. az 1. és a 2. számú képen. A 3. számú kép mutatja a veretes utcatáblát.) Emléktáblát helyeztünk el azon a kopjafán, amely Mikes egykori házának helyét jelzi (4. kép). Természetesen megkoszorúztuk a tengerparton lévő parkban a Rákóczi-szobrot és a Mikes-szoborcsoportot is (l. az 5. és 6. számú képeket). Az évforduló alkalmából a török posta díszborítékot bocsátott ki Mikes-emlékbélyeggel, első napi bélyegzéssel (l. a 7. számú képet).

Az idei, 48. Cseresznye Fesztivál keretében megrendezett 10. Magyar nap rendezvénysorozat sem volt kevésbé érdekes. Bemutattuk a budapesti Magyar–Török Baráti Társaság és a Rodostói Magyar Baráti Társaság közös gondozásában, szerkesztésemben megjelent Mikes Kelemen – Rodostó magyar krónikása című török és magyar nyelvű könyvet. A kötet az Alexander von Humboldt Alapítvány, valamint Edoğan Erken, Magyarország rodostói és Horváth László Törökország szigetvári tiszteletbeli konzulja támogatásával jelent meg. A kötet egyrészt az elmúlt évi tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. Másrészt a kétnyelvű kötet kiegészült Hóvári János történész-turkológus, jelenlegi ankarai rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Nyugati magyar gondolatok Rodostóban: Mikes Kelemen (1690–1761) életútja és a korabeli magyar történelem zsákutcái, valamint Tüskés Anna művészettörténész, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete, Illyés Gyula Archívuma tudományos kutatójának Mikes Kelemen képzőművészeti ábrázolásai című tanulmányával.

A gazdagon illusztrált, könyvészetileg is tetszetős kötetet a szerzők Hopp Lajos irodalomtörténész, Mikes-kutató emlékének ajánlották. Rendkívül megtisztelő volt számomra, hogy török barátaink a könyv rodostói bemutatásra engem kértek fel. (Az ankarai Magyar Nagykövetség előzetes tervei szerint a kötetet – a Magyar–Török Baráti Társaság gondozásában eddig megjelent török és magyar nyelvű könyvekkel együtt – az őszi isztanbuli könyvvásáron is bemutatjuk.) A Mikes-kötet és annak rodostói ősbemutatója újabb fontos mérföldkő a török és a magyar emberek baráti és kulturális kapcsolatának ápolásában. Azt is bizonyítja, hogy rodostói barátaink, immár több évszázad óta, emberöltőkön keresztül szeretettel és őszinte tisztelettel ápolják a szabadságukért harcolt, vesztett ügyük után bujdosni kényszerült magyarok emlékét. Hazája iránt érzett örök hűsége és szeretete miatt a zágoni Mikes Kelemen méltó példaképe lehet minden mai török és magyar fiatalnak.Bemutatták még – a rodostói önkormányzat támogatásával megjelent – şerif Baysalan Rakoczi’nin Şifalı çamuru (Rákóczi gyógyiszapja) című kötetét is, amelyben a szerző a város határában található iszapfürdő történetét dolgozta fel. Itt remélt gyógyulást köszvényére 1700-ban a török menedékjogot kapott Thököly Imre, Felső-Magyarország és Erdély fejedelme, majd később az emigráció éveiben itt kúrálta magát mostoha fia, II. Rákóczi Ferenc és a vele bujdosó magyarok. Végül a helyi társaság felkérésére Tasnádi Edit turkológus-műfordító tartott előadást Rodostó szerepe a magyar–török kulturális és történelmi kapcsolatokban címmel.

A Magyar nap díszvendégeit igazi hungarikumokkal köszöntöttük, részükre ugyanis a nemzetközileg elismert kitűnő villányi borászok, Bock József, Gere Attila, Gere Tamás és Gere Zsolt, valamint Tiffán Ede pincészete a Mikes-kötet címkéjével ellátva palackoztak kitűnő vörös borokat. A jubileumi Magyar nap kiemelkedően fontos eseménye volt a Mikes Kelemen Park és Emlékhely felavatása (l. a 8., 9. és a 10. számú képeket).

A parkot az önkormányzat ajánlotta fel e nemes célra. A jelképes síremléken elhelyezett, bronzból készült Mikes Kelemen-reliefet Györfi Sándor Munkácsi-díjas szobrászművész készítette és ajánlotta fel adományként (l. a 11. számú képet). Az emlékhely felavatásának alkalmából a városba látogató Kiss Gábor isztambuli főkonzul, valamint a helyi méltóságok mondtak ünnepi beszédet, és koszorúzták meg a Mikes-emlékhelyet. A rendezvényeken jelen volt Erdoğan Erken Magyarország rodostói tiszteletbeli főkonzulja is. A város polgármestere, Op. Dr. Adem Dalgıç a Rákóczi Múzeumban adta át Kiss Gábor főkonzulnak a város önkormányzatának határozata alapján kiadott díszes adománylevelet, amely szerint a magyar irodalom kiemelkedő egyéniségét, Mikes Kelement a város díszpolgárává választották (a díszoklevél másolatát és annak magyar fordítását l. a 12. és a 13. képen). A jubileumi Magyar nap alkalmából a török posta ismét díszborítékot bocsátott ki emlékbélyeggel, első napi bélyegzéssel.