Mégis, honnan jött a tengernyi török jövevényszó?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professzora szerint a történeti forrásokban mindig is benne rejlett a lehetőség, hogy az ősmagyarok vándorlása viszonylag rövid idő alatt lezajlott. Zajlanak az ásatások, tavaly az Urál egész területén egyedülálló teljes vázas lótemetkezés maradványaira bukkantak, s az oroszországi leletek mindent átírhatnak.

Néhány évtized elég lehetett arra, hogy az ősmagyarok eljussanak a Volga környékétől a Kárpát-medencéig – olvasható a Múlt-kor cikkében, amely az Uráli Orosz–Magyar Régészeti Expedíciósorozat legújabb kutatásairól számol be. Ismert: februárban tárta a szélesebb nyilvánosság elé a a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Őstörténeti Témacsoportja, hogy mégsem kellett több száz év a magyaroknak, hogy elérjenek a Kárpátokig. Akkor mi is beszámoltunk róla, hogy az új hipotézis elveti a múlt század harmincas éveiben kidolgozott elméletet, hogy a dél-orosz puszták felé vándorló magyarokat az onogurokkal kell azonosítani.

Azóta is kimondottan magyar vonatkozású ásatások zajlottak az Urál térségében, ezeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának munkatársa, Türk Attila vezette.

A Volga mentén született, a Kárpát-medencében halt meg

Már az ukrán Kremencsukban tartott, 2011-es 1. Magyar Nemzetközi Szimpóziumon felbukkantak olyan uráli, volgai eredetű leletanyagok, amelyek a 9. század második feléből származtak, és a honfoglalás kori magyar leletanyaggal mutattak párhuzamot. (Ez az Etelköz, amelyet a régészek Szubbotyici-horizontnak neveznek.) A fellelt tárgyak összeköttetést és haladási irányt rajzolnak ki az Urál és a Kárpát-medence között.

Újabb feltételezések szerint az Urál nyugati részéről az ősmagyarok később indultak el annál, mint amit korábban gondoltak: a 9. század első harmada előttről nem maradt fenn magyarokra utaló jel a térségben. Az új leletek alapján az ősmagyarok a 9. század első harmadában keltek át a Volgán, így pedig sokkal rövidebb ideig voltak az Etelközben, mint eddig gondolták. Lehetséges volt ez alapján, hogy valaki még a Volga mentén született, de már a Kárpát-medencében, a honfoglalás után halt meg. Az új eredmények szerint a magyarok 830 körül elindulhattak a Középső-Urál térségéből, eljutottak egy lépésben a Dnyeper és a Kárpátok közti Etelközbe, a Kárpát-medencébe pedig innen értek a 800-as évek végén. Eddig az iskolákban is arról lehetett tanulni, hogy a magyarok 400-500 évig vonulgattak a sztyeppékben, érintették a Don folyó környékét és a Kaukázus előterét is.

A cikk folytatása>>>

mno.hu