Máshoz fordulhat Törökország, ha az Egyesült Államok nem hajlandó leszállítani neki a korábban megrendelt F-35-ös modern harci gépeket – közölte Recep Tayyip Erdogan elnök. A másvalaki pedig Oroszország lehet, amely Su-35-ös repülőket ajánlott fel a török légierőnek.
Vajon meddig mennek el a NATO-szövetségesek a pókerjátszmában? Törökország magára haragította az Egyesült Államokat, amiért S-400-as orosz légvédelmi rakétákat vásárolt. A viszonyt már korábban mérgezte, hogy közben a török vezetés szerint Amerika oltalmat nyújt Fetullah Gülen ellenzéki hitszónoknak, akit az Erdogan elnök elleni 2016-os sikertelen puccs kirobbantásával vádolnak.
A rakétaügy miatt amerikai törvényhozók szigorú szankciókat követeltek, a kormányzat pedig közölte: beváltja fenyegetését és kizárja a törököket az F-35-ös programból. Azaz: mégsem adják el a szövetségnek az általa már megrendelt modern „lopakodó” harci gépeket.
A törökök abban reménykedtek, hogy az utóbbi időben két hangon beszélő amerikai állam végső szava mégiscsak Trump elnöké lesz, aki azt mondta: méltatlanul bántak Ankarával.
Trump ugyanakkor nem zárta ki a törökök elleni szankciók lehetőségét.
Erre válaszul Erdogan a múlt héten végre hosszú idő után érintette a kétoldalú viszony témáját. Azt mondta: reméli, hogy az amerikai hivatalnokok „józanul” közelítenek a szankciók kérdéséhez és utalt rá: meggondolják, hogy Boeing-gépeket vegyenek-e Amerikából.
„Nem adtak nekünk F35-ösöket? Rendben, de bocsánat, akkor megint lépnünk kell és máshoz fordulunk majd” – mondta Erdogan az AK kormánypárt tagjai előtt.
„Még ha nem is kapjuk meg az F-35-ösöket, 100 darab, fejlett Boeinget veszünk, már aláírtuk a szerződést. Eddig egy gép érkezett meg és ezt fizetjük, jó ügyfelek vagyunk, de ha így mennek a dolgok, újra kell gondolnunk azokat” – mondta.
Közben az orosz Rosztyeh állami gyártó jelezte: ha a törökök kérik, kész SU-35-ös harci gépeket szállítani nekik. Ankarában azt mondták: egyelőre nem tárgyalnak Moszkvával az F-35-ös kiváltásáról.
Láncreakciótól tartanak
Az amerikai defensenews.com nevű hadi ügyekkel foglalkozó magazin szerint az S-400-as rakéták eladásával Putyin orosz elnök éket tud verni a NATO-ba és olyan láncreakció indul el, amely Törökország kilépésével végződhet.
A szankciós fenyegetésrekre Törökország azzal vághat vissza, hogy megtagadja az amerikiaiktól repterei, radarállomásai, kikötői és hírszerzőközpontjai használatát. A magazin szerint „technikai” és jogi megkötésekkel fenntartható lenne az F-35-ös ügylet. Például az orosz rakétákat nemzetközi NATO-személyzet kezelné és azok használatát tilthatnák az F-35-ösök átrepülésekor. Emellett az S-400-at nem lenne szabad a NATO védelmi hálózatához kapcsolni.
A kurdok ügye
Az amerikai-török viszonyt nemcsak az orosz rakétavásárlás és a Gülen körüli vita mérgezi.
Erdogant feldühítette, hogy Washington a kurd YPG milíciát tette meg fő szövetségesének a Szíriában, hivatalosan az Iszlám Állam ellen folytatott harcában. Ankarában ugyanakkor az YPG-t terrorszervezetnek tartják és a török katonai vezetés többször figyelmeztetett: fogytán a türelmük és behatolhatnak Szíriába, hogy megsemmisítsék a kurd hadsereget.
Korábban még tárgyalásokat folytattak az Eufrátesz folyótól keletre fekvő, úgynevezett „biztonsági korridorról” – ezt a területet ellenőrizték volna a kurdok. Erdogan azonban most ezt a „terroristák területének” nevezte és azt mondta, mindenképpen meg akarja semmisíteni.
Forrás: infostart.hu