Már ki is állították Eger szenzációs régészeti fogását, a 400 éves török ágyút

A teljes ágyúcsövek ritkán és csak kivételes szerencsével őrződnek meg, mégis Egerben ez történt, és most már meg is lehet tekinteni a legújabb régészeti szenzációt. A Musztafa pasa idejében (1636-38) átépült ágyúdombról a közelmúltban előkerült 2-3 tonna súlyú fegyver csőhossza több mint 3 méter, kalibere 17 cm, a vége szétrepedt. A bronzból öntött ostromágyú az Egri vár legmagasabb pontján, a délkeleti ágyúdombon találtak rá az ásatások közben. A kőfallal körülvett, több mint 10 méter magas mesterséges dombot Szép bástyának is nevezik, és eredeti formájában 1542 után kezdték építeni a belső vár délkeleti sarkán, a külső várba vezető Setét kapu mellett. Az 1552-es ostromra felsorakoztatott török faltörő ütegek romboló tüzére válaszul, többek között erről a dombról szólaltak meg a védők ágyúi. Az ágyúdomb tetején akkoriban palánkot és földdel töltött kasokat helyeztek el.

A teljes ágyúcsövek ritkán és csak kivételes szerencsével őrződnek meg, mégis Egerben ez történt, és most már meg is lehet tekinteni a legújabb régészeti szenzációt. A Musztafa pasa idejében (1636-38) átépült ágyúdombról a közelmúltban előkerült 2-3 tonna súlyú fegyver csőhossza több mint 3 méter, kalibere 17 cm, a vége szétrepedt. A bronzból öntött ostromágyú az Egri vár legmagasabb pontján, a délkeleti ágyúdombon találtak rá az ásatások közben. A kőfallal körülvett, több mint 10 méter magas mesterséges dombot Szép bástyának is nevezik, és eredeti formájában 1542 után kezdték építeni a belső vár délkeleti sarkán, a külső várba vezető Setét kapu mellett. Az 1552-es ostromra felsorakoztatott török faltörő ütegek romboló tüzére válaszul, többek között erről a dombról szólaltak meg a védők ágyúi. Az ágyúdomb tetején akkoriban palánkot és földdel töltött kasokat helyeztek el.

Folytatás és képek

Forrás: hellomagyar.hu