Ludovika Szabadegyetem: a két világháború közötti török-magyar kapcsolatok

Függetlenségük kivívása után a Kemal Atatürk vezette Törökország a Nyugat felé akart fordulni, a reformok bevezetésekor a magyar modernizációt vették alapul, tulajdonképpen a török nemzetépítési folyamatot a magyarról mintázták – erről az ankarai Hacettepe University kutatási asszisztense beszélt a Ludovika Szabadegyetem legújabb előadásán. Emre Saral 2009 óta kutatja Magyarországon a két nemzet kapcsolatait, előadásában a magyarok két világháború közötti országépítő szerepéről beszélt.

A törökök és a magyarok közeledése a 19. század második felében kezdődött, a barátságot Kossuth Lajos és társainak Abdülmecid szultán általi befogadása jelentette az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után – kezdte előadását Emre Saral. Az első világháborúban a magyarok és a törökök szövetségesként harcoltak Galíciában, Gallipolinál, a Sínai-félszigeten és Palesztinában. Az isztambuli Fatih negyedben található Magyar Testvérek utcája a mai napig őrzi ennek emlékét. A vesztes háború után, 1920. június 4-én aláírták a trianoni békediktátumot, hasonló a törököknek is volt, az 1920. augusztus 10-én aláírt sѐvresi szerződés. A két paktum céljai és cikkei nagy hasonlóságot mutatnak egymással, ám a köztük lévő különbség sokkal jelentősebb. Mint azt a Hacettepe University kutatója jelezte: a trianoni parancs hatályba lépett, a sѐvresi szerződés nem.

Előadásában Emre Saral beszélt a török-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételéről és a magyar munkaerő török gazdasági szférában való megjelenéséről. A háború után megszakadt diplomáciai kapcsolat az 1923. december 18-án Isztambulban aláírt barátsági szerződéssel állt helyre a két ország között. A kontraktust 1925-ben kereskedelmi megállapodás, 1926-ban kölcsönös letelepedési egyezmény egészítette ki. A mintegy 1000-1500 Törökországba érkezett magyar állampolgár Ankarában olyan szakértelmet igénylő munkakörökben dolgozott, mint a csatornázás, építési és vasúti munkák, járdák, zöldfelületek és parkok létrehozása, elektromos világítás kiépítése. Később a török állam törvénybe iktatta a külföldiek bizonyos szakmákban való munkavállalásának tilalmát, így a magyarok is csak szakemberként dolgozhattak, számuk pedig egyre fogyott, igaz nem csak a törvény miatt. Egészségtelen körülmények, nem megfelelő bérek, zord éghajlat, malária, szabadban való éjszakázás, a szakszervezetek és a szociális biztonság hiánya – sorolta a kedvezőtlen tényezőket Emre Saral.

Folytatás és az előadás videója

Forrás: www.uni-nke.hu