Lehanyatlik a félhold: mohácsi tragédia török módra

Az 1526-os mohácsi vereség – amelyre mindmáig úgy tekintünk, mint a középkori magyar királyságot sírba taszító csatavesztésre – kitörölhetetlen nemzeti tragédiaként él a történelmi emlékezetben.

Volt azonban egy kevesebbet emlegetett második Mohács is, ahol a „szerencse mezején” – ahogy a szulejmáni győzelem után a törökök hívták – a történelem fintoraként egy másik Szulejmán, IV. Mehmed szultán nagyvezíre szenvedett megsemmisítő vereséget az egyesített keresztény hadaktól.Kara Musztafa szemei előtt a régi dicsőség lebegett

Bécs 1683-as ostromával vette kezdetét a félhold végleges lehanyatlása. A 17. század végén látszólag még hatalmas és félelmetes Oszmán Birodalom minden eresztékében recsegett, ropogott. A birodalomépítő és az egész akkori világ által rettegett híres szultánok, II. Mehmed, I. Szelim és Nagy Szulejmán dicsőséges korszaka ekkorra már végérvényesen a múlté volt. Folytatás