![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A történelem során sok nyelv alakult ki praktikussági okokból. Akár az argó, avagy tolvajnyelv, amelyet azért használtak, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás ne értse, mit beszélnek a tolvajok. A Kuş Dili pedig azért jött létre, mert az emberek távol laktak egymástól a hegyek közt, és ilyen módon kommunikáltak egymással.
A Fekete-tenger partjai mellett húzódó hegylánc mélyére igyekszem, ahol egy aprócska falut látogatok meg. Kívülről semmi különös nincs benne: gyönyörű, apró hely a hegyek között, mindenfelé házak a hegyvonulaton. A falu központja a folyó mellett helyezkedik el, ahol a mecset is helyet kapott. Teázó, egy kis bolt és lakások szegélyezik az egyutcás központot. Nagyjából három perc végigsétálni rajta, ha megáll az ember mindenkivel egy-két jó szót váltani. Ha elfogad minden teameghívást, akkor a három perc könnyen felhízik minimum harmincra. December van, és a hegyek árnyékában kellemetlen a hideg.
Betévedek az első kis boltba, ahol érkezésemre leültetnek, teát nyomnak a kezembe, és megkérdezik, honnan jöttem. Aztán megkérdezem, van-e valami szállás a környéken, mert maradnék.
Először öten hangos beszélgetésbe kezdenek, közben rájövök, hogy annyira rutinos vagyok, hogy bár egy szót sem értek abból, amit beszélnek, pontosan tudom, miről van szó.
– Ott fent nálunk, a vendégszobában tud aludni, el tudok tőle kérni jó kis pénzt – mondja az egyik megtermett, idősebb török.
– Nem kellene tőle ennyi pénzt elkérned, segítünk neki itt (és a mögöttünk lévő épületre mutat) – megszállhat – mondja a boltos, akinek már az elejétől fogva nagyon kedves, őszinte szemei voltak, és azonnal segített, ahogy meglátott.
Legalábbis így képzeltem magamban a beszélgetést. Mit ad isten, igazam is lett: a nagyhangú török mondta, hogy megszállhatok 50 euróért feljebb a faluban. Azonnal rávágtam, hogy nincs nekem annyi pénzem.
Ez a valóságban úgy nézett ki, hogy ő beírta a telefonomba: „50 EUR”, én pedig nagyon csalódottan csak annyit mondtam: „Áááááá.” Így kommunikáltunk a közös nyelv hiányában.
