Szent-Györgyi Kállay Miklós miniszterelnök tudtával igyekezett kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ennek érdekében 1943-ban Isztambulban brit és amerikai diplomatákkal tárgyalt.
Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar tudós 1945 elején nem zárta ki a szovjeteknek, hogy Magyarország élére áll – mondta Kun Miklós Széchenyi-díjas történész kedden a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).
A történész a Ludovika Szabadegyetemen tartott előadásában eddig ismeretlen levéltári forrásokra hivatkozva a többi között arról beszélt, hogy miként került Szent-Györgyi Albert a szovjet politika látóterébe.
Szent-Györgyi Kállay Miklós miniszterelnök tudtával igyekezett kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ennek érdekében 1943-ban Isztambulban brit és amerikai diplomatákkal tárgyalt. A németek is tudomást szereztek róla, később Hitler követelte is Horthytól a tudós letartóztatását – idézte fel.
Szovjet források szerint 1944 augusztusában Horthy Miklós Szent-Györgyi Albert tudomására hozta, hogy ki akarja léptetni Magyarországot a háborúból. A tudós ekkor felajánlotta, hogy Moszkvába utazik megkötni a fegyverszünetet a szovjetekkel. Az indulás kitűzött reggelén azonban a kormányzó meggondolta magát – tette hozzá.
Mindezek ismeretében 1945 elején Molotov szovjet külügyi népbiztos még demokratikus érzelmű, de „használható” emberként tekintett Szent-Györgyi Albertre, aki a szovjeteknek felajánlotta, hogy szerepet vállal a magyar közéletben, akár államfőként is – hangsúlyozta Kun Miklós.
Forrás: mno.hu