Közép-anatóliai régió – Konya

Konya a környéken folytatott ásatások szerint már a késő rézkorban is lakott terület volt, i. e. 3000 körül. I. e. 1500 környékén a hettiták befolyása alá került. Később, i. e. 590 körül kimmer, majd a 6. század végén perzsa uralom alá került, és a része volt egészen addig, amíg Nagy Sándor le nem győzte III. Dareioszt.

Nagy Sándor halála után a területet I. Szeleukosz Nikatór szerezte meg, a hellenizmus korában a pergamoni uralkodók alá tartozott. A Bizánci Birodalom idejében a várost többször is arab támadások érték a 7. és 9. század között.

A várost a bizánciak után a manzikerti csatát követően 1071-ben a szeldzsukok hódították meg; 1097 és 1243 között Konya az Ikóniumi Szultánság fővárosa volt. Ezen időszakban a várost kétszer is keresztesek támadták meg. A Konya nevet 1134-ben I. Meszúd adta a településnek.

Konya gazdagságának csúcsát a 12. század második felében érte el, amikor a szeldzsuk szultánok felszámolták a tőlük keletre fekvő bejségeket, és uralmukat egész Kelet-Anatóliára kiterjesztették. Ez az „aranykor” a 13. század elejéig tartott.

Alaaddin Kejkubad szultán megerősítette a város védelmét, és palotát emelt a citadella tetején. 1228-ban a szultán meghívására Bahá ad-Dín Valad és fia, a jeles filozófus Dzsalál ad-Dín Rúmi Konyában telepedtek le.

1307-ben, a szeldzsuk szultanátus bukása után Konya emirátus lett, egészen 1322-ig, amikor a Karaman-dinasztia meghódította a területet. 1420-ban a város oszmán kézre került. 1453-ban Konya az oszmán Karaman tartomány székhelyévé vált.

Az építő- és iparművészet kedvelői Konyát a szeldzsuk művészet kincsestárának tekintik. Az ebből a korból származó alkotások a világkultúra egyedülálló értékei, napjaink művészettörténeti és idegenforgalmi kiadványainak elmaradhatatlan elemei. A város másfajta látványosságai és értékei a lüktető nagyvárosi élet kulturális-szórakozó szükségleteinek kielégítését szolgálják.

Leghíresebb látnivalója a Mevlana Múzeum és kolostor: a Konyában élő és tevékenykedő Mevlana, azaz Dzsalál ad-Dín Rúmí, a legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus és költő emlékének szentelt múzeum. Felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéket, műkincseket, kultúrtörténeti relikviákat őriz falai között. Maga az épületegyüttes is különleges építészeti alkotás, egyike Törökország legkeresettebb kulturális helyszíneinek.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo