A várost i. e. 1000 körül phrügök alapították. A negyedik században a város tíz kilométerre északkeletre költözött. Ebben az időszakban kezdett elterjedni a kereszténység Anatóliában, Eskişehirben püspöki hivatal is működött.
Eskişehir a Porsuk-folyó két partján fekszik, 792 méterrel a tengerszint fölött.
A szeldzsuk törökök 1074-ben vették be a várost. Az oszmán időkben szandzsák státust kapott. A török függetlenségi háború idején fontos stratégiai csomópont és több jelentős csata helyszíne volt. A város ipara az 1960-as években indult fejlődésnek, itt kezdték el gyártani a Devrim elnevezésű első, teljesen török gyártmányú személygépkocsit, de mindössze néhány darab elkészülte után a gyártást leállították.
Eskişehir ma Törökország egyik legfejlettebb ipari városa, a hagyományos malomipar és téglagyártás mellett megjelentek az olyan modern iparágak is, mint a repülőipar; az eskişehiri légibázis a török légierő főhadiszállása is például. Ezen kívül gyártanak itt tehergépjárműveket, mozdonyokat, harcirepülőgép-motorokat, mezőgazdasági gépeket, háztartási gépeket; fejlett a textilipara, a cementipara, előállítanak vegyipari termékeket és cukrot, valamint jelentős a tajtékkő-feldolgozás, amiből többek között a világszerte híres eskişehiri tajtékkő-pipákat is készítik.
A régi Eskişehirből kevés maradt fenn, a függetlenségi háború után teljesen újra kellett építeni. Közelében találhatóak Dorylaeum romjai; a város leginkább kénes termálforrásairól nevezetes.
Forrás: Wikipédia
Kollár Kata – Türkinfo