Koronavírus-jelentés Törökországból – objektíven

A magyar sajtóhírek alapján csak azt érezhetjük, érthetjük meg, hogy Törökországban roppant súlyos a helyzet, ám nem látjuk át, mi mindent tesz az állam, az egészségügyi vezetés és a lakosság azért, hogy a bajt – amennyire csak lehet – enyhítsék.

Tények, számok

Az első hivatalos koronavírusos beteget március 11-én jelentették be. Mindenki tudja, hogy valószínűleg sokkal korábban voltak már betegek az országban, ám nem volt hivatalosan, teszttel kimutatott fertőzött. Ennek oka kettős: nem is igen végeztek tesztet, ráadásul sok esetben helytelenül használták azt, így tévesen negatív eredményeket adott.

Ekkor szinte már minden ország küzdött a vírus ellen, és Törökországban is dübörgött a kampány, melyben tájékoztatták a lakosságot, hogyan előzhető meg az, hogy megfertőződjenek. Ám elkövették azt a hibát, hogy december végétől – mikor már ismert volt, hogy a vírus nem marad Kína határain belül – egészen március 11-ig a felkészülést nem kezdték meg, komoly intézkedéseket nem tettek.

Talán emlékeznek rá, hogy pont ezekben a hetekben volt elfoglalva az ország – és Európa – azzal, hogy kezelje a menekültáradatot. Isztambulból és Anatóliából egészen az edirnei és a görög határig jutott el több ezer ember, és ott várakozott, hogy megnyíljon a kapu. Mivel ez nem történt meg, lassan visszafordultak, ami szintén segítette a vírus terjedését.

A koronavírus miatt bekövetkezett első halálesetet március 17-én jelentette be az egészségügyi miniszter. Egy 89 éves férfi veszítette életét, akinek igazoltan volt kapcsolata egy Kínából érkező személlyel.

Az első időszakban az egészségügyi miniszter a friss adatokat a nap késői óráiban jelentette be, sokszor éjfélkor. Mostanra ez úgy változott, hogy már kora esti sajtótájékoztatókon is elhangoznak a számok. Korábban nem adtak meg területi adatokat, annak érdekében, hogy ne vándoroljanak a fertőzött területekről a még egészséges városokba az emberek, az utóbbi egy hétben azonban már városonként is nyilvánosak az adatok, sőt részletes térképen is ábrázolták az eloszlást.

A megbetegedések száma eleinte lassan emelkedett, majd gyors növekedést mutatott. Annyira, hogy április első hetében a magyar sajtó Törökországot az új Olaszországnak kiáltotta ki, rekordszámokat emlegetve. Ám minden esetben csak azt írták meg: hányan vannak azok, akik egy nap alatt pozitív teszteredményt kaptak kézhez, és nem tették hozzá, hány tesztet végeztek el az országban.

Fontos tudni, hogy Törökország mintának tekinti azokat az országokat, ahol sok tesztet végeznek el, így elkezdett nagyon magas számban koronavírus vizsgálatokat végezni (miközben eleinte alig teszteltek).

Rettenetesen hangzik az április 9-i adat, mely szerint 4.056 az új megbetegedések száma  (április 10-én 4.747, április 11-én 5.138), ám tegyük mellé azt is, hogy 28.578 tesztet végeztek el  (április 10-én 30.868 teszt, április 11-én 33.170 teszt) és mindezt egy 83,1 millió lakosú országban.

Eddig összesen 340.380 tesztet végeztek el, mely pozitív eredményt mutatott 52.167 esetben, illetve 1.101 ember hunyt el. Az elhunytak 80%-a 60 év feletti. A teljes lakosságra vetítve az arányok: a lakosság 0,4%-át tesztelték, és 0,06% lett igazoltan beteg. 1 millió lakosra alig több mint 500 beteg jut, míg például Olaszországban ez a szám több mint 2000.

Összehasonlításul: a Magyarországon végzett tesztek száma 33.532, ebből 1.410 a pozitív teszteredmény, azaz a lakosság 0,3%-án végeztek el vizsgálatot.

Milyen lépéseket tett a kormány a fertőzés terjedése ellen?

Mikor Iránban 43 fertőzöttet mutattak ki, a török állam azonnal lépett: 2020. február 23-án lezárták az iráni határt. Ez gyors, hatékony intézkedés volt még a korai szakaszban. Mint ismeretes az első magyar esetek is Iránból érkeztek, március 4-én jelentették be, hogy két iráni diák lett beteg Magyarországon, de még jó pár napnak kellett eltelnie ahhoz, hogy ne adjanak ki újabb iráni vízumot.

Elkövettek azonban néhány hibát is Törökországban.

Március közepétől zarándokok érkeztek vissza – a bizonyítottan nagyon fertőzött –  Mekkából, és ezeket az embereket nem zárták karanténba, bár 14 nap házi karantént rendeltek el számukra, amit többen megszegtek. Ez lehet az a momentum, melyet többen úgy emlegetnek, hogy a lejtőn indította el a koronavírus helyzetet az országban. A második ütemben hazaérkező zarándokáradatot – összesen 10.330 embert – azonban már nem engedtek haza, hanem azonnal kollégiumokba, karanténba zárták őket.

Szintén óriási hiba, hogy – amikor Európa országaiban a vírus tombolt – nem zárták le az onnan érkező repülőgépek előtt az utat, illetve csak felületes ellenőrzéseket tartottak.

Az első fertőzés kimutatása után gyors egymásutánban hozták a szigorú intézkedéseket:

• március 13-án volt az utolsó tanításai nap,
• március 16-tól koncerteket, színházakat és egyéb rendezvényeket betiltják, zárt játszóterek, sportközpontok bezárják, a munkahelyi étkeztetésen kívül az éttermeket bezárják,
• március 17-től a mecsetek nem nyitnak ki imaidőben, ám ez a kritikusok szerint későn történt, mert egy pénteki napot – ami mindig a legzsúfoltabb nap a mecsetekben  – még engedélyeztek március 13-án,
• március 19-től focimeccsek és egyéb csapatsportmeccseket elhalasztják,  így lehet az, hogy több focista és még a szövetségi kapitány is beteg lett,
• március 20-tól nem rendeznek lóversenyeket, és bezárnak a fodrászok, szépségszalonok
• március 21-én éjféltől a 65 év felettiek kijárása az egész ország területén tilos,
• március 21-től a nyilvános helyen történő piknikezést és sütögetést betiltják, ami a török társadalom szokásait figyelembe véve nagyon fontos intézkedés, mert rengeteg ember gyűlik össze kis helyeken a szabadidős parkokban, tengerpartokon,
• március 21-től minden vendéglátó egység, étterem, cukrászda csakis házhoz szállítással üzemelhet, továbbá minden tömeges rendezvényt a katonaság is szétoszlathat,
• március 25-től tilos a horgászás,
• március 27-től szabadtéren nem lehet sportolni, bezárnak minden szabadidős parkot az egész országban, körbekerítik a játszótereket,
• március 28. 17 órától a távolsági buszok leállnak, csak engedélyekkel vehetnek jegyet az emberek, majd a busz is engedéllyel indulhat el,
• március 28. 20 órától minden külföldre induló vagy érkező repülőgép közlekedése leáll,
• március 29-től gyerekek nem léphetnek be bevásárlóhelyekre és piacokra, megtiltják a termék kézzel érintését, válogatást,
• április 3-tól a 20 év alattiak sem léphetnek ki az utcára, kivéve azok, akik 18–20 év közöttiek és dolgoznak,
• április 3. éjféltől 31 várost zárnak le teljeskörűen, még személyautóval sem lehet közlekedni, csak egyedi engedéllyel,
• április 6-tól bevásárolni, illetve tömegközlekedésre felszállni csakis maszkban lehet, és ezt szigorúan ellenőrzik, támogatásul az állami posta honlapján ingyen maszkot lehet igényelni, amit házhoz visznek, továbbá maszk értékesítése pénzért tilos,
• április 11-én 0:00 órától 48 órára teljes kijárási tilalmat rendelnek el, megelőzve azt, hogy a hétvégét az utcán töltsék az emberek. A részleteket a bejelentést követően 40 perccel később mondták el, így a szabad két órában tömegek ömlöttek az utcára, pékhez, a benzinkutakra, és a nyitva lévő boltokba, miközben kiderült: gyógyszertárak, pékek és ivóvíz-szolgáltatók nyitva lesznek a lezárás alatt is.

  

Ezen intézkedések betartatásáért a rendőrség, a csendőrség és a katonaság felelős, továbbá pénzbüntetést szabhatnak ki, amit rendszeresen nyilvánosságra hoz a televízió és az internetes sajtóorgánumok.

Mi a helyzet az oktatásban?

Az első fertőzött hivatalos bejelentés ezután mindössze 1 nappal bejelentették, hogy következő héten hétfőtől nem lesz oktatás az iskolákban, azonnali hatállyal átállnak a távoktatásra. A kampány szlogenje: Tatil değil, uzaktan eğitim – azaz Nem szabadság, csak távtanulás.

Ekkor Magyarországon a miniszterelnök még arról beszélt, hogy  nem léphetik meg az iskolabezárásokat, mert akkor fizetés nélküli szabadságra kellene küldeni a pedagógusokat.

A hivatalos tervek szerint kéthetes lett volna ez az időszak. Március 16-tól tavaszi szünet kezdődött (az áprilisit hozták előre), így felkészülhettek mind a diákok, mind a tanárok az új oktatási formára. Azonnal elindult az a hivatalos, állami üzemeltetésű oktatási honlap, melyen a tanárok-diákok közötti kommunikáció, illetve az oktatási anyagok átadása folyik. Az első héten a szülők ügyfélkapun át kérhettek jelszót gyermekeik részére, illetve azokat  sms-ben is kiküldték. A honlapon rengeteg oktatóvideó, hangoskönyv és egyéb elektronikus anyag található tantárgyanként. Ezen kívül igyekeznek hasznos tanácsokat is adni a szabadidő helyes eltöltéséhez.

A következő hétfőn elindult 3 tévécsatorna: egy az alsó tagozatnak, egy a felső tagozatnak, egy a gimnazistáknak. Egész nap, előre megadott rend szerint tartanak előadásokat tanárok szinte minden tantárgyból: török nyelv, matematika, társadalom- és természetismeret, angol, német, arab nyelv. Az órák között rövidfilmek vagy mesék témája rajz vagy hasonló kreatív ismeret.

A magániskoláknak saját oktatási rendszerük van, azon keresztül tanulnak a gyerekek. Videók, tesztek segítik a tanulást. Órarend szerint haladnak a gyerekek. Vannak ún. aszinkron órák, mikor a gyermek videó és teszt segítségével egyedül dolgozik, és vannak szinkron órák (napi 2-4), amikor kamerával-mikrofonnal kapcsolódik össze az osztály és a tanár, és együtt dolgozzák fel az új ismereteket.

A második hét vége előtt az oktatási miniszter bejelentette, hogy ezt az időszakot április 30-ig meghosszabbítják. Ettől kezdve a tananyagok mennyisége, a gyerekek leterheltsége nagyobb lett, mind az állami, mind a magánszférában.

Gazdasági intézkedések

Szektoronként eltérően számos intézkedés született, ezek közül a leglényegesebb – hasonlóan Magyarországhoz – a hiteltörlesztések elhalasztásának lehetősége.

2,1 millió hátrányos helyzetű háztartásnak 1000 TL (kb 50 ezer forint), második ütemben újabb 2,3 millió családnak 1000 TL összeget fizettek ki, a harmadik ütem most vette kezdetét.

A nyugdíjasok számára a következő vallási ünnep alkalmával kifizetendő 1000 TL összeg átadását előrehozták, már kézhez vették az emberek.

Ezen kívül az önkormányzatok folyamatosan támogatják az embereket anyagilag és szolgáltatásokkal: például idős emberek számára történő bevásárlással. Az önkormányzatok anyagi segítségnyújtást is terveztek, amihez adományokat kértek a lakosságtól, ám ezt a kormányzat megakadályozta, sőt a számláikat zárolta, és központi kezelésbe vonta az adománygyűjtést.

Természetesen Törökországot is sújtja a legsúlyosabb probléma, melyet a víruskrízis miatti gazdasági leállás jelent: munkahelyek szűnnek meg, folyamatosan növekszik – az egyébként sem alacsony – munkanélküliségi ráta. Bizonyos szektorokban – mint például a turizmus és vendéglátás – teljes mértékben megszűntek a bevételi források. Ám vannak olyan munkahelyek – például élelmiszerüzletetek láncai – melyek tömegesen veszik fel a munkatársakat a megnövekedett igények kiszolgálásához. Az internetes áruházak annyira leterheltek, hogy az eddig megszokott 1-2 napos kiszállításhoz képest a megrendelt árura akár egy hetet is várni kell.

 Hogy viseli az egészségügy a rendkívüli terhelést?

 Ezen a területen Törökország helyzete sok európai országnál sokkal jobb. Általánosságban is elmondható, hogy a lakosság arányában jó az orvosszám és a kórházi férőhelyek száma, illetve minden szükséges felszerelés rendelkezésre áll. Ez így van most is, mikor rendkívüli helyzet alakult ki.

Természetesen itt is rendkívül leterheltek a szakemberek, és nagyon fontos, hogy ők megfelelő helyeken – családjuktól elkülönítetten – tudjanak pihenni. Ezt szállodák megnyitásával segítik.

Törökországban a intenzív ellátásra alkalmas helyek száma az elmúlt 6 évben 46%-kal nőtt, így ma 100.000 lakosra 20,1 ágy jut. Összehasonlításul: a legjobb helyzetben Németország van 29,2 ággyal, ám az európai átlag 11,5 ágy, 29 európai országot figyelembe véve Törökország a 4. helyezett ebből a szempontból. A jelenlegi betegszám mellett is az intenzív osztályok mindössze 60%-át használják ki.

Mindent figyelembe véve Törökországban a helyzet súlyos, ám egyelőre uralják azt, és mindent megtesznek a lakosság egészségének megvédése érdekében.

Legfontosabb az emberek együttműködése! Pár napja megérkezett a jó idő, és a városiak fegyelmezetlenebbé váltak, sokan járnak az utcán a tiltások ellenére is, és biztosak lehetünk benne, hogy a hagyományokat nem tudják teljes mértékben félretenni, és nem hagynak fel a rokon- és szomszédlátogatással.

Így mi is ezt adhatjuk tanácsként: #evdekal #maradjotthon

Türkinfo