Konya, a város, ahonnan a mevlevi szúfizmus ered

Évente közel 2 millió turista keresi fel a Közép-Anatóliában lévő Konyát. A látogatókat az ókori építészeti alkotásokon és történelmi helyeken kívül a mevlevi szúfi rend tagjai, vagyis a kerengő dervisek is vonzzák.

A Közép-anatóliai Konya városa, melyet az iszlám miszticizmus bölcsőjének is tartanak, évente közel 2 millió turistát fogad. Ebben a városban született a spirituális tanairól ismert perzsa költő, Dzsalál ad-Dín Rúmi.

A misztikus szúfi költő, akit Mevlanának (Mesterünk) is neveznek több ezer verset írt. Ezek mindegyike a szerelemről, a toleranciáról, a háborúzó törzsek közötti megbékélésről, a támadásokról és az anarchiáról szólt. Mesterműve a „Masnavi”, egy eposz gyűjtemény, melyben 27 000 alkotás szerepel és 6 kötetben adták ki.

Rúmi alapította a mevlevi rendet, a mai Konya városában, az 1220-as években. Itt élt családjával, miután a mongol támadások miatt menekülni kényszerültek. Az irodalomtörténészek rengeteg könyvet írtak róla. Tanait leginkább a következő vers elolvasása után érthetjük meg:

„Gyere, gyere, akárki vagy,

Vándor, bálványimádó, elhagyott szerető. Nem számít.

A miénk nem a reményvesztettség karavánja.

Gyere még akkor is, ha ezerszer megszegted fogadalmadat.

Gyere, és újra gyere, gyere.”

Rúmit Konyában temették el, sírja ma zarándokhely, ahová évente több millió turista és hívő érkezik. A Mevlana Múzeum a város és egyben Törökország egyik leglátogatottabb helye, csak az Isztambulban lévő Topkapı palota előzi meg. A Zöld Kupola vagy Zöld Mauzóleum néven is ismert épület korábban a kerengő dervisek központja volt. Felbecsülhetetlen értékű ereklyéket és műkincseket őriznek falai között, míg a mauzóleumban van eltemetve Mevlana és apja díszes szarkofágokban. A falakon a Korán-idézeteken, verseken kívül a mester bölcseletei, intelmei is olvashatók. Az épülethez egy nagy kiterjedésű rózsakert is kapcsolódik, melynek a rózsáit Rúmi apja Alaaddín Kejkubát szeldzsuk szultántól kapta.

Konya telente megtelik zarándokokkal, akik a 10 napig tartó Mevlana Fesztiválra érkeznek, amit minden év december 7-17. között tartanak. A látogatók felolvasásokon, koncerteken és különböző előadásokon vehetnek részt. A leglátványosabb mind közül a zárónapon tartott „esküvő éjszakája”, amikor Rúmi haláláról emlékeznek meg. Rúmi szerint nem a születéssel kezdődik az élet és nem a halállal fejeződik be. Amikor az emberek elhagyják testüket, a világegyetemben az isteni szellemmel egyesülnek – ezért ez egyfajta esküvő.

A kerengő dervisek a mevlevi rend tagjai; ezt a szúfi muszlim szektát Rúmi fia, Veled szultán hozta létre, hogy tanítását folytassa. A transz-szerű előadásuk, kerengésük felkerült az UNESCO eszmei értékeinek listájára is.

A kerengési szertartás kezdetén a dervisek hosszú, fehér ruhában, fekete köpenyben és csúcsos sapkában lépnek a terembe. A vezető dervis elmond egy Mevlanához szóló imát és egy verset a Koránból, majd rázendítenek az üstdobok és a nádfuvolák. A dervisek háromszor körüljárják a termet, leveszik fekete köpenyüket, majd kezüket a mellük előtt behajlítva, fejüket félrebillentve egymás után kerengeni kezdenek. Ahogy egyre gyorsabban forognak, kinyújtják kezüket, jobb tenyerüket az ég felé (áldást fogadnak), a balt pedig a föld felé fordítják (az áldást továbbítják lefelé). Négyszer ismétlik meg mindezt, majd a szertartás végén ismét felolvasnak a Koránból.

600 évvel azután, hogy a mevlevi rend megalakult Konyában, komoly kulturális örökséget hagyott maga után. Az oszmán szépművészeti alkotások között sok olyan van, melyeket szúfi művészek készítettek, zenei és kalligrafikus remekművek. Szavai ennyi év elteltével sem vesztettek erejükből. Verseit több nyelvre is lefordították, így a világ minden táján olvashatók, valamint a közösségi médiában több millió követője van azoknak az oldalaknak, amelyek idézeteit tartalmazzák. A jellegzetes kerengő táncot pedig az egész világon próbálják elsajátítani.

Mivel Rúmi műveit perzsa nyelven írta, így azok eljutottak Iránba is. Az irániak jól ismerik verseit és magukénak vallják azokat. A politikusok gyakran idéznek tőle, sorait a rádióban is hallani, és még a taxisofőrök is mormolják azokat vezetés közben. Mevlana az iráni klasszikus zenére is hatással volt. Shahram Nazeri is az ő munkásságából merített.

Az angol nyelvű fordításoknak köszönhetően Rúmi művei széles körben elterjedtek. Az amerikai költő, Coleman Barks fordítását 1,5 millió példányban adták el. A szúfi misztikus költő még Hollywoodot is meghódította. Olyan hírességek vezették be a mestert a popkultúrába mint Tilda Swinton vagy a Coldplay zenekar. Rúmi a filmvásznat is meghódítja, mert jövőre az Oscar díjas forgatókönyvíró, David Franzoni segítségével életéről filmet forgatnak. Azt még nem lehet tudni pontosan, hogy ki fogja őt alakítani, de az már biztos, hogy az emberek az ellen kampányolnak, hogy ne Leonardo DiCaprio legyen.

Mustafa Kemal Atatürk 1923-ban betiltotta a mevlevi rend működését, amikor a török államot szekulárissá alakította át, azóta előadásaikat csak amolyan néptáncként engedélyezik, vallásuk illegalitásba vonult. Erre a mevlevik úgy reagáltak, hogy Szíriában hoztak létre egy új központot, de a világ más részein is, például az Egyesült Királyságban és Kolumbiában.

A mevlevi sejk 1963-ban látogatott Londonba, ott 60 embernek tanította meg a kerengő szertartást. Ezeket az előadások azóta is megtartják. A Nemzetközi Mevlana Alapítvány elnöke szerint napjainkban 101 szúfiház működik a világon.

Rúmi költészetének visszatérő üzenete a tolerancia más vallásokkal szemben, ahogy a következő verssorban is olvasható: „Ezer módja van annak, hogy letérdeljünk és megcsókoljuk a földet.”

Temetésén zsidók és keresztények is részt vettek. Követői és a tudósok azt remélik, hogy örökségének köszönhetően jobb lesz a kapcsolat a muszlimok és a Nyugat között és elősegíti a vallások közötti megértést.

„Ha elvesztél a sivatagban, nézz a csillagokra, azok megmutatják az utat.”

Kollár Kata – Türkinfo