Kiszáradt a török napraforgótermés, ez vár a régióra

A klímaváltozás egyre nyilvánvalóbban rontja a napraforgó-termelés esélyeit Délkelet-Európa mezőgazdaságában: a hőhullámok sűrűsödése, a csapadék kiszámíthatatlansága és a hosszabb aszályperiódusok egyszerre szorítják le a hozamokat és növelik a kockázatokat.

Agrárágazat Tudástár: napraforgó és klímaváltozás – A török napraforgótermés 1,2 millió tonnára zuhant a hő- és aszálykárok miatt, az olajimport emelkedik. Hasonló kockázatokkal szembesül Délkelet-Európa is: a hozamok csökkenése mellett nő az importkitettség és a piaci volatilitás.Már a törökök is importra kényszerülnek

Látványos példa Törökország, ahol a napraforgóolaj a leggyakoribb konyhai zsiradék, mégis a 2025/26-os gazdasági évre 1,2 millió tonnára eső termést jeleznek előre – ez bő 10% visszaesés az előző évhez képest. A termőterület papíron reagál: az FAS szerint a betakarítási terület 760 ezer hektárra nő (éves szinten +10%), mert a gazdák az erős árakra vetésnöveléssel válaszoltak, különösen a zúzásra szánt irányban. Csakhogy a melegedő, száraz tavasz–nyár a vegetációs idő lerövidülésével és a virágzás–érés csúcsidőszakában jelentkező hő- és vízstresszel sokat elvesz a potenciálból. Az egyenleg: a hazai igényeket egyre inkább importtal kell fedezni. Törökország napraforgómag-importja 1 millió tonnára ugorhat (éves +200 ezer tonna), miközben a kormány vámcsökkentésekkel is ösztönzi a beáramlást. A napraforgóolaj-import 1,55 millió tonnára nőhet (+300 ezer tonna/év), hogy ellensúlyozza a hazai alapanyagkiesést, miközben a belföldi olajfogyasztás 1,4 millió tonnára emelkedik (az olívaolaj-kínálat gyengébb „holt” évével együtt).

Folytatás

Forrás: agraragazat.hu