Magyar igazságból három van, miként jókívánságból is, ha kifogjuk az aranyhalat. A cigányzenekar száz tagot számlál, hét mérföldes csizmával indulunk neki a nagyvilágnak, és a sárkánynak is illik mind a hét fejét levágni. A kilences pedig Törökország száma, legalábbis a Türkinfónál.
Sorozatunkban azt vesszük sorra, mi a 9 jó, ismert, ízletes, hazahozni-, hallgatni- vagy kóstolnivaló, sínen gördülő vagy fülbemászó… Összeállításunkban nem az objektivitás, hanem kimondottan az egyéni ízlés vezérelt bennünket. Legyen szó utazásról, irodalomról, gasztronómiáról vagy lakberendezésről, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat Törökországról – 9 pontban.
1Hagia Sophia
Az Hagia Sophia (Ayasofya, azaz „Isteni bölcsesség”) egy építészeti csoda. Csak a londoni Szent Pál, a római Szent Péter és a milánói katedrális nagyobb nála. Kupolája 65 méter magas és 43 méter széles. I. sz. 360-ban Constantinus római császár építette. 404-ben leégett, de 415-ben újraépítették. 532-ben egy felkelésben ismét megsemmisült, és másodjára Iustinianus bizánci császár hozta rendbe 537-ben.
Az épület két fő részre bontható: főtemplom és a galéria. Mindkettő kitűnő mozaikokkal van díszítve, amelynek minden darabját aranyba mártották. A galérián láthatók a legszebb állapotban fennmaradt mozaikok. 1453-ban mecsetté alakították át, és 1935-től múzeumként működik.
2Topkapı palota
A Topkapı palota (Topkapı Sarayı, azaz „Ágyúkapu palota”) Isztambulban található, 1465-1853. között az Oszmán Birodalom adminisztratív központja volt. Építését II. (Hódító) Mehmed szultán (a Hódító) rendelte el, 1465-re készült el. A palota az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger között fekszik az ún. Szeráj csúcson (Sarayburnu). Több kisebb épületből áll, és négy udvar veszi körül.
A palota az oszmán építészet jegyében készült. Jelenleg múzeumként működik, ahol – többek között – porcelán- és üvegedények, oszmán kori öltözékek, fegyverek, miniatúrák, kalligrafikus iratok és ékszerek láthatók.
3Dolmabahçe palota
A Dolmabahçe palota (Dolmabahçe Sarayı) a Boszporusz nyugati, európai oldalán fekszik Beyoğlutól északra. Az Oszmán Birodalom adminisztratív központjaként működött 1856-1923. között. I. Abdul-Medzsid szultán építtette, 1856-ban készült el.
A palota három részből áll: a Mabeyn-i Hümâyûn (vagy Selamlık, a férfiaknak fenntartott körlet), Muayede Salonu (a fényűző dísztermek) valamint a Harem-i Hümâyûn (a Hárem; vagyis a szultán családjának fenntartott rész). A palota területe 14 595 m², 285 szobája, 46 terme, 6 fürdője és 68 mellékhelyisége van, valamint 25 bejárata, 1427 ablaka és 4500 m² szőnyeg borítja a padlót. A palotát 1873-ig gázzal világították, majd áttértek az elektromos áramra. Kezdetben kandallókkal és cserépkályhákkkal fűtötték, majd V. Mehmed idején bevezették a központi fűtést. A palota belsejét a Párizsi operaház belsőépítésze, Charles Séchan tervezte.
4Bazilika ciszterna
A Bazilika Ciszterna (Yerebatan Sarayı vagy Yerebatan Sarnıçı) az egyik legnagyobb víztározó, mely Isztambul alatt húzódik. A belváros közepén található, I. Iustinianus bizánci császár építtette 532-ben.
A 143×54 méteres termet 336 darab 8 méternél is magasabb márványoszlop tartja. Elég különös módon két oszlop az ókori görög szörnyeteg, Medusza fején nyugszik. A terem falai 4 méter szélesek, és speciális vízálló malterral építették őket. A víz az Isztambultól mintegy 20 km-re északra lévő belgrádi erdőből eredt és folyt be a városba az akvadukton (ókori vízvezetéken) keresztül.
Az Isztambuli Városi Múzeum által végzett 1985-ös helyreállítás után 1987. szeptember 9-én nyitották meg a nagyközönség előtt. Ez a ciszterna szerepelt az Oroszországból szeretettel című, 1963-as James Bond-filmben is.
5Kék mecset
Hatalmas, négy oszlopon nyugvó Kék mecset (Sultan Ahmet Camii) Isztambul egyik központi mecsete, mely a város Sultanahmet negyedében található. Népszerű nevét azokról a kék csempékről kapta, melyek belső falait borítják. A dzsámit 1609-1616 között építették I. Ahmed oszmán szultán utasítására. A dzsámihoz tartozó épületegyüttesben találhatjuk Ahmed szultán és ágyasa, Köszem szultána türbéjét, egy medreszét és egy kórházat. A kék mecset Isztambul egyik legnépszerűbb látványossága, a világ egyik legismertebb épülete, a világörökség része.
A látogatók az északi kapun léphetnek be, az istentiszteletek idején kívül, olyankor ugyanis 25000 ember zsúfolódik be a hatalmas helyre. Belülről lélegzetelállító a hely. Ragyogó fény árad a magas, festett üvegablakokon, ami kiemeli a falakat és kupolákat borító több százezer, XVI. századi kék izniki csempék kobaltkékségét.
6Galata-torony
A Galata-torony (Galata Kulesi) az Aranyszarv-öböltől északra, Beyoğluban található. Isztambul egyik meghatározó épülete. Az eredeti torony 528-ban épült, de az a negyedik keresztes hadjárat alatt megsemmisült. Az ide települő genovaiak építették újjá 1348-ban. Az Oszmán Birodalom időszaka alatt többször is átépítették; egy időben a Mevlevi-rend is használta a tornyot. 1990-ben újították fel.
Az épület a földtől számítva 61 méter magas, a tengerszint felett 140 méterig ér. Átmérője 8,95 méter, a fal vastagsága 3,75 méter. A tetején egy kávézó-étterem, valamint egy night-club is található; a teraszról kitűnő körpanoráma nyílik Isztambulra és a Boszporuszra.
A 17. században az egyik első „repülős”, Hezarfen Ahmet Çelebi erről a toronyról rugaszkodott el, hogy a saját maga által gyártott szárnyakkal átrepülje a Boszporuszt, majd Ázsiában landoljon.
7Miniatürk
A Miniatürk Törökország látnivalóinak kicsinyített másait, mérethű modelljeit felsorakoztató, 60 000 m²-es park Isztambul Beyoğlu negyedében. 2003 óta fogadja a látogatókat. Magyar vonatkozású érdekesség, hogy a budapesti Gül baba-türbe is látható a kiállított modellek között.
A 60 000 m²-es park 15 000 m²-es területén helyezték el a kicsinyített épületeket. Ez a világ egyik legnagyobb területű modellparkja. A miniatúrák 1:25 arányúak és 126 darab található belőlük. Az épületek közül 59 Isztambul nevezetességeit, 55 Anatólia nevezetességeit, 12 pedig az Oszmán Birodalom egykori, ma már Törökország határain kívül található nevezetességeit mutatja be. A miniatúrák jórészt törökországi műhelyben készültek és két török egyetem is hozzájárul az építéshez. A miniatúrák erős műanyagból készültek, ami biztosítja, hogy ellen tudjanak állni a környezeti hatásoknak.
8Héttorony
A Héttorony (Yedikule) Isztambul délnyugati részén, a Márvány-tenger partján álló erőd volt. Hét tornya közül napjainkra csak egy maradt meg jó állapotban, az ún. Vértorony, melyet börtönként használtak.
A börtönben nemes emberek, köztük szultánok is raboskodtak. Több magyar fogoly is be volt ide zárva, közülük Szilágyi Mihály, Majláth István, Török Bálint, Bornemissza Gergely és Blédi Pál a legismertebbek. Az utolsó magyar rab gróf Esterházy Antal volt 1698–1699-ben.
A torony alján van egy barlang, amelyet sziklaüregnek neveznek, itt őrizték azokat, akikre a halálos ítéletet már kimondták. Az épületet 1895-ben múzeummá nyilvánították, és 1959-ben felújították. 2009. június 25-én a XVI-XVII. században a Héttoronyban raboskodó magyar történelmi személyiségek emlékére ünnepélyes emléktábla-avatásra került sor.
9Isztambul Akvárium
Az Isztambul Akvárium a világ legnagyobb tematikus akváriuma, az Állatkertek és Akváriumok Világszövetségének tagja.
Az Isztambul európai oldalán a Florya kerületben található kétszintes épület közel 22000 négyzetméteren terül el. 64 medence található itt, melyben 6800 m3 víz van. 1500 fajta szárazföldi és vízi élőlény közel 15000 példányát lehet megnézni. Az akvárium 16 téma köré épül a Fekete-tengertől az esőerdőkig. Az akvárium az egyik leghitelesebb, legjobban felszerelt, a valóságot leginkább tükröző akvárium. Számos útvonallal, interaktív szolgáltatással és a legújabb technológiával büszkélkedhet. Teljes mértékben megfelel a nemzetközi szabványoknak, mert itt az élőlények a lehető legközelebb vannak természetes élőhelyükhöz.
Kollár Kata – Türkinfo