Amikor először jártam ott, sokkolt a látványa. Akkor még nem tudtam, hogy milyen tragédia történhetett, amiért egy egész domboldalnyi ház lepusztulva és üresen árválkodik. Mintha a közelmúltban háború sújtott területet lett volna, leszámítva, hogy nem láttam golyó ütötte nyomokat. Hamarosan megtudtam, hogy mi ítélte a falut pusztulásra…
Kayaköy (görögül Levissinek hívták), azaz “kőfalu”, Fethiyétől mindössze 8 km-re található, a séta kedvelői számára népszerű célállomás a kellemes tavaszi vagy őszi időszakban. A falut a 18. században keresztény görögök népesítették be, amely akkoriban az ősi városhoz, Carmylessushoz közel feküdt. A törökök és a görögök békésen éltek egymás mellett a Kaya-völgyben. A törökök leginkább mezőgazdasággal foglalkoztak, addig a görögök különböző kézművesipari termékek előállításában és a kereskedelemben mozogtak otthonosan. Keresztény és muszlim együtt teázott a kávéházakban, szoros barátságok alakultak ki, egymással kereskedtek. Életük a legnagyobb egyetértésben telt évszázadokon keresztül, egészen az I. világháborúig.
Az I. világháború és az azt követő török függetlenségi háború (1919-1923) megpecsételte az ott élő görögök sorsát. A függetlenségi háború alatt a görög szövetségesek is hadjáratot indítottak az akkori Oszmán Birodalom ellen, területszerzés céljából. Törökország győzelmét és a háború lezárását követően lakosságcserére irányuló megállapodás született a két ország között. Az Anatólia területén élő ortodox keresztényeknek és a Görögországban élő muszlimoknak el kellett hagyniuk addigi otthonaikat. Összesen több mint 1 millió görögöt és mintegy fél millió törököt kényszerítettek arra, hogy útra keljenek.
A kayaköyi görögök, és valószínűleg a többiek is, mindent megtettek a maradásuk érdekében. Végső elkeseredettségükben kérelmeket nyújtottak be az illetékes szervekhez, de azok mindegyike elutasításra került. Nem maradt más választásuk, mint összepakolni a legfontosabb holmijukat és felülni azokra a hajókra, amelyek Görögországba vitték őket. Az elbeszélések szerint sokan úgy készültek, hogy még vissza fognak térni, ezért csak a legszükségesebb ingóságaikat vitték magukkal. A mintegy 1000 ház mellett 2 nagy templom, 14 kápolna, 2 iskola, 2 kút és 2 szélmalom maradt hátra. Nagyon sok történet kering arról, hogy ládába pakolt személyes dolgokat hagytak itt a török ismerőseiknél, hogy egyszer majd visszajönnek értük. Soha nem tértek vissza. Számos török leszármazottja kereste fel a kitelepített görögök leszármazottait Görögországban, hogy az egykoron hátrahagyott ládák az őket megillető örökösök tulajdonába kerülhessenek.
A döntést nem csak a távozni kényszerülő görögök, hanem az onnan kiutasított törökök is tragédiaként élték meg. Azok, akik Thesszaloniki környékéről jöttek ide, végül nem telepedtek le Kayaköyben, hanem máshol keresték a boldogulást. Kayaköy szinte teljesen elnéptelenedett és azóta a múlt tátongó sebeit viseli magán.
2012-01-25
TéDé