Isztambul történetének egyik leghidegebb tele

A tél nem kegyelmezett Isztambul lakóinak, az elmúlt hétvégén mindent vastagon beborított a hó. A város történetében már több kemény tél is volt, némelyikről fénykép is készült. Ezen a képen vastag jég borítja a Boszporuszt.

December 6-án este érte el a havazás Isztambult, nem kegyelmezett a városban élőknek, sokan az utakon ragadtak még az esti órákban is.

Törökország nyugati felét ugyan nem érte el a kemény téli időjárás, ott az alacsony hőmérséklet és az eső okozott gondot. Az ország többi részén viszont a havazással kellett megbirkózni.

Szombatra az egész várost vastag hótakaró borította. Az emberek nagy része otthon maradt, míg mások a szabadban élvezték a havazás adta lehetőségeket. A közterület-fenntartók felkészültek az extrém időjárásra és próbáltak segíteni a lakosságnak.

Ez a téli időjárás arra késztette a Daily Sabah című török napilap újságíróit, hogy felidézzék azokat a teleket, melyek meghatározták Isztambul, vagy ahogy akkor hívták, Konstantinápoly történelmét.

Cengiz Kahraman 2015-ös fotóalbumában, mely az Isztambul téli naplója (İstanbul Kış Günlüğü) címet viseli, több meglepő fénykép is látható. Van olyan, amelyen férfiak állnak a mólón, mellettük két hajó horgonyoz a befagyott Boszporuszon. Mindez 1929 márciusában történt, amikor extrém hideggel érkezett a tél Isztambulba, olyannyira, hogy a befagyott szoroson át lehetett sétálni az európai oldalról az ázsiai oldalra.

Ezt megelőzően is voltak kemény telek, a legtöbb az i.sz. VIII. században. Konstantinápoly második ostroma idején a zord időjárásnak köszönhették a császári csapatok, hogy az arabok elleni csatában nem szenvedtek vereséget.

A népszerű angol történész, John Julian Norwich az i.sz. 717-718-as telet „a legkegyetlenebb” télnek nevezte. A írásos emlékek szerint az i.sz. V-VIII. század között több fagyos tél is követte egymást. Az emberek életét az időjáráson kívül az éhínség és a pestisjárvány megjelenése is nehezítette.

Számos téli történet szól az oszmán kori Isztambulról is. Necdet Sakaoǧlu például az 1573-ban egy hónapon át tartó halálos télről ír, amit még kettő követte 1621-ben és 1754-ben. Az irodalmi beszámolókban a befagyott Aranyszarv-öbölről is olvashatunk, egyfolytában szakadt a hó és mindent beborított a jég Üsküdartól Sarayburnuig.

Az alábbi képeken két férfi pózol egy hóóriás előtt, másik kettő a kalapját lengeti egy úszó jéghegyen a Boszporuszon. A fekete-fehér fényképek 1929 telén készültek, amikor a folyamatos havazás megakadályozta a hajózást, valamint a komp- és a kereskedelmi hajók közlekedését is.

Egy másik kép a már korábban említett fotóalbumból való, 1929-es készítésű, két helyi próbálja megtisztítani az utat Göztepében, a körülöttük lévő hófal majdnem kétszer akkora, mint ők.

A köztársaság idejéből már több írásos anyag fennmaradt, régi fotók és újságcikkek. Ezek szerint az 1929-es volt Isztambul és a környező területek, így a Balkán legrosszabb tele – remélhetőleg a 2017-es nem fogja ezt túlszárnyalni – amikor a Duna teljesen befagyott és a jégtömegek eljutottak egészen a Boszporuszig. Az albumban amatőr és profi fotósok képei is helyet kaptak, az 1929-es télen kívül az 1954-es telet is megörökítik, amikor ugyancsak ilyen jeges képek készültek.

Az újabb bénító tél 1987-ben érte el Isztambult. Több mint 60 cm-es hóvastagságot mértek abban az évben, ez volt a legnagyobb, amire a városlakók emlékeztek. A havazás két hétig tartott és a város több részét is elzárta egymástól. A helyi újság a következő szalagcímmel jelent meg: Ilyet egy évszázada nem láttunk (Yüzyıldır böylesini görmedik), egy másik pedig ezt írta: Isztambulban továbbra is hóhelyzet van (İstanbul’da kar paniǧi sürüyor).

Idén sok embert felkészületlenül ért a térdig érő hó, ami azóta is növekszik és hideg is van. De van egy általános igazság, amit a havas napok kedvelőinek és utálóinak is el kell fogadni, Isztambul még szebb behavazva.

Forrás: Daily Sabah

Képek forrása: Facebook

Kollár Kata – Türkinfo