Isztambul építészete: Aya Sofya, Çinili Köşk

Aya Sofya

A lenyűgöző épület, elsősorban a 33 m átmérőjű és 55 m magas kupola, döntő hatással volt az oszmán építészetre. A foglaláskor (1453) az épület belsejéből eltávolították a belső berendezést, és lemeszelték az alsó szinten látható figurális mozaikokat. Ekkor helyezték el a márvány mihrábot és mimbert, valamint az épület melletti első két, fából készült minaretet. Az első nagy rekonstrukció idején, 1572-74-ben megerősítették  a támpilléreket, kicserélték a fa-minareteket, és még két újat emeltek. Az épület melletti első türbéket III. Murád építtette apja, II. Szelim, illetve saját maga számára, majd  utóda III. Mehmed számára is itt épült sírhely. Az eredeti mozaikok még látható részleteit 1607-1609-ben, illetve végleg 1710-11-ben meszelték le. Az épületet Kemál Atatürk 1934-ben nyilvánítatta múzeummá.

Fatih Mehmed külliye (1463-1470)

Tudatos helyválasztással a város negyedik dombján építették fel, a bizánci Szt. Apostol templom helyén, talán annak köveit is felhasználva. A dzsámi alaprajzilag a klasszikus elrendezést követi. A külliyéhez két türbe (II. Mehmed és  Gülbahar), tabhane, karavánszeráj, imaret, kórház, fürdő, valamint nyolc medresze tartozott. Az épületegyüttes körül bőr-feldolgozó és nyerges boltok létesültek. Ezek bérleti díjából tartották fenn a medreszéket. 

Folytatás >>>

Forrás: gepeskonyv.btk.elte.hu