Irgalmatlan vitát robbantott ki az Index cikke

Nagy port kavart a tudományos életben az a felfedezés, amit a Pécsi Tudományegyetem kutatói a közelmúltban elsőként az Indexen közöltek, olyan eredményre jutottak, amely alapjában segít megérteni mindazt, amit eddig a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményéről tudtunk, hittünk. A kutatócsoport vezetői, Fodor Pál és Pap Norbert elmondták, hogy a mohácsi csata helyszínén egy másik korszak összecsapásának tárgyi emlékei találhatók. „Igen, volt ott egy törökellenes »mohácsi« csata, de nem 1526-ban, hanem jóval később, 1687-ben.” Egy másik kutatócsoport tiltakozik. Bertók Gábor, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója, a Mohács 500 csatatérkutató programjának vezetője szerint az eddig feltárt két sír napra pontosan keltezhető. „A csata utáni második nap keletkeztek, amelyben a lövedékeket megtaláltuk, innentől kezdve nem mondhatjuk, hogy ez a lövedéktípus 1526-ban nem létezett.” Németh Balázs hadtörténész, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója úgy véli, hogy a másik kutatócsoport úgy görbíti a teret, ahogy neki tetszik.

„Szerencsétlen Józsi bácsi, nem tud védekezni, miközben tényleg jó úton járt” – mondta az Indexnek Németh Balázs, a hadtörténész, fegyvertörténész, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója a 2021-ben, 94. életévében meghalt Szűcs Józsefről, aki fiatal korától mintegy 50 éven át a mohácsi csata nyomait kereste. Szűcs József lokálpatrióta tevékenységéért elnyerte Mohács díszpolgári címét, valamint halála előtt néhány évvel honvédelmi miniszteri elismerésben is részesült.

A hadtörténész Bertók Gábor régésszel, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatójával, a múzeum Mohács 500 csatatérkutató programjának vezetőjével és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójával együtt Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem földrajzprofesszorának szavaira reagált, aki korábban lapunknak egyebek mellett arról beszélt, hogy szerinte a Kádár-rendszer „keze” erőteljesen rajta hagyta nyomát a mai Mohács-képen.

„Kellett egy munkás, egy népi hős, akit fel lehetett mutatni a közvéleménynek. A népszerűsítésre Szűcs Józsefet választották ki, és bemutatták, hogy a sátorhelyi tömegsírokat és a szerinte Majsnál fekvő csatateret egy hat osztályt végzett, paraszti származású munkásember találta meg. Ebből azonban semmi sem volt igaz. Szűcs semmilyen, ezeket alátámasztó bizonyítékot nem talált. Amiket állított, nem igaz, teljes téveszme.”

Folytatás

Forrás: index.hu