Hol keressük Szulejmán szultán sírhelyét?

Sokunk fantáziáját izgatja a történelem nagyjainak ismeretlen sírhelye. Vajon hol rejti a föld Attila hármas koporsóját? Hol temették el Petőfi Sándort? A napokban pedig egy elszánt kis csapat Szulejmán szultán temetkezési helyének felkutatására indult.

Néhány lelkes történelemrajongó úgy gondolta, hogy bár évszázadokig senkinek nem sikerült megtalálnia Szulejmán sírjának valódi helyét, megkísérlik a lehetetlent – amely nem is lehetetlen. Birtokukban van néhány korabeli térkép, annak segítségével bejárták a terepet, felmérték a helyszínt, itt-ott még a földet is méregették, és – abszolúte nem hivatalosan – néhol a mélyére is néztek talán, de amíg az engedélyek meg nem érkeznek, „nyilvánosan” semmit sem tehetnek. Amit kiásni akarnak, az nem csupán a szultán zsigereit őrző értékes edény, hanem annak az erődítménynek az alapja, amelyet megemésztett a történelem, és amelynek ismeretében talán sokkal pontosabb képet kaphatunk a török hódoltság idejéről.
{p} Szigetvárról mindenki tud annyit: Zrínyi, Szulejmán, kirohanás… – elvégre a kötelező általános iskolai osztálykirándulások jeles színhelye. Pedig a történelem itt még koránt sincs olyan mértékben feltárva, mint azt az általános iskolai tankönyvek láttatni szeretnék. S a szigetváriak egyáltalán nem a múlt bűvöletében élnek.A török világ hajdani középületei századok óta pusztulnak. Van, amelyik már csak a legendákban él. Ilyen például Szulejmán szultán sírhelye is, amelynek helyéről történészek vitáznak nagyon régóta, megtalálnia még senkinek sem sikerült. Igaz, olyan nagyon nem is keresi senki. Pedig ezt a kérdést feszegeti többek között Molnár József neves építész is több munkájában.Közismert, hogy az Oszmán-ház egyik legnagyobb szultánja, a közel fél évszázadon át uralkodó Szulejmán Szigetvár bevétele előtt két nappal, 72 éves korában, 1566. szeptember 5-én hirtelen halt meg. Holttestének lágy részeit, így a szívét is aranyedénybe zárták, majd a sátrában ásott gödörbe helyezték örök nyugalomra. Azon a helyen fiának, II. Szelimnek rendeletére ugyanazon évben fehér márványból építettek mauzóleumot.
{p} A leírások alapján feltehető, hogy a szultáni türbe egyike volt a halotti kultusz legszebb hazai emlékeinek – és egy óra járásra volt a törökök által alaposan átépített korábbi végvár falaitól keletre.A türbe mellé hamarosan dzsámit, kolostort és laktanyát építettek a törökök, és palánkkal vették körül a szent sírt a széltében-hosszában portyázó végvári vitézek gyakori rajtaütései ellen. A türbe idővel igen látogatott kegyhellyé vált, nemcsak a török, hanem a magyar lakosság is fel-felkereste. A kis erősségben álló helyiséget a türbe épületéről nevezték el magyarosan Türbéknek, a név Turbék szóval ma is tovább él. A legenda szerint az itt épült templom a valahai türbe helyén áll.Turbék ma poros, álmos kis település Szigetvár mellett. A valóban provinciális templom mellett a paplak rég üres: bútorait széthordták, szobái üresen ásítoznak, az ablakok törött üveggel néznek a történelmi földekre. De a szőlő, amely a környéken terem, messze földön híres: az idei borversenyen még a híres villányiakat is „leverte”, a vörösbor például megkapta a nagy arany elismerést, ami borászok között is több, mint egy húzós ejha.
{p} Turbéktól alig egyórányi a gyalogút Szigetvárra – át a mezőkön. A mai 67-es út mentén épült fel a török-magyar barátság parkja. Bármilyen szép gondolatból is született, elsőre kissé ízléstelen ötlet is lehetne – bár nyilván van a történelemnek olyan távlata, amelyben már békésen megférne egymás mellett például Kádár János és Nagy Imre szobra. Itt épült meg a török állam támogatásából a hajdani mauzóleumra építészetileg rímelő fehér márvány kút is. Szigetváron egyébként a török jelenlét állandósult: a megbékélés jegyében állandó tiszteletbeli török konzula is van a városnak. Eddig tartana Turbék építéstörténete, ha nem merült volna fel az a jogos kérdés, amelyet a török világ kiváló kutatója, Takáts Sándor (1860-1932) vetett fel: hol is állt egykor Szulejmán síremléke? Szerinte – és mások szerint is – tévedés azt hinni, hogy a jelenlegi barokk kegytemplom helyén állott volna a szultáni türbe.A kérdésre választ ad Leandro Anguissola (1652-1720) olasz származású, császári szolgálatban tevékenykedő hadmérnök. Az ostromzár ideje alatt készítette el a helyszínrajzot, amely nemcsak Szigetvárt, hanem környékét is ábrázolja. A vázlatozást 1689. február 13-án, tehát a vár átadásának napjaiban fejezte be.
{p} A rajz katonaszemmel, mérnöki precizitással készült. Rajta a felduzzasztott Almás-patak mocsaras területének közelében, ötszög alakú ligetben ábrázolja Szulejmán síremlékét. Anguissola helyszínrajza valószínűsíti Takáts Sándornak azt a megállapítását, hogy a türbe nem a jelenlegi barokk kegytemplom helyén volt, hanem a vártól keletre ugyan, de az Almás-patak közelében.A szigetváriakat egyébként a kérdés, hogy vajon a mai, újjáépült Turbék és Szigetvár közti mező mely pontján található Szulejmán szultán sírja, nem nagyon izgatja. Talán nincs is jelentősége, hogy a felbecsülhetetlen értékű urna kifordul-e a földből szántáskor. Végül is csupán néhány teodolit, pár képzett földmérő kell hozzá – no és persze engedély az ásatásokhoz. De a szigetváriak most már inkább a jelennel vannak elfoglalva. Azzal, hogy újjáépítik a lepusztult várat, hogy kulturális események színterévé teszik, hogy a hévízforrások fölébe szállodát alakítanak ki itt, miáltal a város életének középpontját képezhesse a gondozott és elbűvölő park övezte történelemdarabka, a vár.A kutatáshoz pénz kell, nem is kevés. Azok, akik nem adták még fel, hogy egyszer Szulejmán szultán sírhelyére bukkannak, most abban reménykednek, hogy talán elnyerik a magyar hatóságok jóindulatát – és a török állam támogatását.

A teljes cikk itt olvasható>>>