III. A „-MI” KÉRDŐSZÓ HASZNÁLATA
A mı (mi, mu, mü) kérdőszó, — mint a magyarban a nevek után az -e? — mindig az után a szó után áll, amelyre kérdez, és hangrendjében ahhoz illeszkedik. Mindig külön kell írni. Kiejtése hangsúlytalan. Ha a mondatban már van kérdőszó ( kaç, nasıl, ne, ne zaman, kim stb.), akkor a mi nem alkalmazható. Bu masa mı? Asztal-e ez? O öğretmen mi? Az tanító-e? Ali burada mı? Itt van-e Ali? Igék után is állhat, akárcsak a magyarban, és személyragok járulhatnak hozzá, pl. Okuyor musun? Olvasol-e? Pl. Şu bir defter midir? Ez egy füzet-e? A mi az igeragozás –di, -se, -eyim, -elim toldalékaival nem vonható egybe, s ezért önállóan áll, pl. Geldiniz mi? Jöttetek-e? Gelsek mi? Ha jönnénk? Gelelim mi? Jőjjünk-e?
Jelen idejű összevont személyragjai Egyes szám Többes szám 1. személy mıyım, miyim, muyun, müyün mıyız, miyiz, muyuz, müyüz 2. személy mısın, misin, musun, müsün mısınız, misiniz, musunuz, müsünüz 3. személy mı, mi, mu, mü mıdırlar, midirler, mudurlar, müdürler Pl. Yabancı mıyım? Idegen (külföldi) vagyok-e? Öğretmen misin? Tanító vagy-e? Küçük mü? Kicsi-e? çocuk muyuz? Gyerekek vagyunk-e? Türk müsünüz? Törökök vagytok-e? Ankaralı mıdırlar? Ankaraiak-e (ők)? Múlt idejű (di’li geçen) összevont személyragjai Egyes szám Többes szám 1. személy mıydım, miydim, muydum, műydüm mıydık, miydik, muyduk, müydük 2. személy mıydın, miydin, muydun, müydün mıydınız, miydiniz, muydunuz, müydünüz 3. személy mıydı, miydi, muydu, müydü mıydılar, miydiler, muydular, müydüler Múlt idejű (miş’li geçen) összevont (kevésbé használt) személyragjai Egyes szám Többes szám 1. személy mıymışım, miymişim, muymuşum, műymüşüm mıymışız, miymişiz, muymusuz, müymüşüz 2. személy mıymışın, miymişin, muymuşun, müymüşün mıymışınız, miymişiniz, muymuşunuz, müymüşünüz 3. személy mıymış, miymiş, muymuş, müymüş mıymışlar, miymişler, muymuşlar, müymüşler
A mi összevont és a különálló személyragos alakjai egyformán használatos. Nincs értelmi, de stiláris különbség sem a két forma közt. Pl. Öğretmen mi idim. Öğretmen miydim? A két mondat azonos értelmű: Tanító voltam-e? Vagy az előbbi példához hsonlóan (miş’li geçen múlt időben): Öğretmen miymişim? Öğretmen mi imişim?
ADORJÁN IMRE