Görögország visszatáncolt a szakadék széléről

Athén majdnem csődbe ment, tartottak tavaly két választást, egy népszavazást, számtalan tüntetést és sztrájkot meg egy bankzárat. Moszkva Törökország és Ukrajna ellen is gazdasági háborút viselt, kútba esett a Török Áramlat. Ezek voltak a múlt év legmeghatározóbb külgazdasági eseményei.

A görög gazdaság annyi hegyet és völgyet (főleg völgyet) látott 2015-ben, mint más országoké évtizedek alatt sem. Görögország majdnem csődbe ment, aztán mégsem; a bankokat bezárták, aztán kinyitották; úgy tűnt, nem tud megegyezni a hitelezőivel, aztán mégis sikerült.

Sokat ígértek

Aléxisz Cíprasz miniszterelnök és pártja, a Sziriza azzal lépett kormányra januárban, hogy véget vet a megszorításoknak, munkahelyeket teremt, emeli a nyugdíjakat és a minimálbért.

Az ország hitelezői, a Valutaalap, az Európai Unió és az Európai Központi Bank (EKB) nem mentek bele a lazításba, a hiteltárgyalások elakadtak, Athén kifogyott a pénzből.

A semmiről szavaztak

Az államcsődtől és az eurózóna elhagyásától félő görögök elkezdték menteni a pénzüket a bankokból, aminek az lett az eredménye, hogy a bankokat bezárták, és tőkekorlátozásokat vezettek be.

A miniszterelnök népszavazást hirdetett a hitelezők javaslatairól, bár amikor a görögök szavaztak, azok a javaslatok már nem voltak az asztalon, mert az épp lejáró mentőcsomag meghosszabbításáról szóltak.

A görögök a népszavazáson elutasították a megszorításokat,
a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokat vezető Jánisz Varufákisz pénzügyminiszter ennek ellenére lemondott.

Jöttek a megszorítások

Végül Athén meg tudott egyezni a hitelezőivel, három hét után kinyitottak a bankok, de maradtak a tőkekorlátozások, ráadásul 10 százalékkal nőtt az alapvető élelmiszerek áfája. Athén hétmilliárd eurós áthidaló hitelt kapott az eurócsoporttól, ennek nagy részét pedig rögtön utalta is tovább az Európai Központi Banknak és az IMF-nek.

A cikk folytatása>>>

origo.hu